Hajnik Károly: Visszaemlékezések : Jelenetek és adomák a magyar életből (1856)

Ajánlás - A majom

48 örvendett, akár haragudott, akár kellemetlen­ség érte, akár gyönyörűséget élvezett, egyre ká­romkodással spékelte meg társalgásban! beszél­getéseit, és a mellett szinházi dolgokhoz sem értett sokkal többet collegájánál. „Mellette volt egyszer szerencsém állani a színházban," beszélé el nekem egy barátja, ,,midőn egy híres bécsi művész" „Jocó a brazíliai majom" czimü pantomimban a majom szerepét játszotta. Vala­hányszor a művész mint majom nagyot ugrott, vagy egyéb feltűnőt produkált, mindannyiszor káromkodónk extasisba jővén, felkiáltott : „ku­tyateremtette" . . . s t eff. s e mellett magát oly furcsán gerálta, hogy több tréfát csinálván nekem mint a majom, én többet is ügyeltem ö rá mint a majomra, — De mily nagy lön cso­dálkozásom! — Mig a közönség erősen meg­tapsolja a művészt, hogy ember létére oly jól utánozza a majmot, addig a tekintetes ur gyö­nyörében össze visszateremtettézi a majmot, hogy majom létére oly jól tudja utánozni az embert. — Azért a legnagyobb hatást tette a tekintetes úrra, midőn a művész katonai egyen­ruhát vévén magára, hátat fordított a közön­ségnek; a mikor ö tévedését ily megjegvzés által árulta el : „kutya teremtette, most nézze

Next

/
Thumbnails
Contents