Hajnik Károly: Visszaemlékezések : Jelenetek és adomák a magyar életből (1856)

Sikerült első föllépés a főrendi ülésben

25 Míg a főrendi ellenzék 1839-tól fogva nagytevékenységet fejtett ki, s oda törekedett,ho gy a főrendi táblán többségre vergödhessék; s ez által a kk. rr. határozatait ott is keresztül vihesse : az alatt a főrendi conservativek is iparkodtak, táborukat szaporítani és az ország minden zugából csődíték össze a tagokat. Most oly ellenzékiről akarunk szólani, ki eddig a törvényhozásban soha részt nem vett, ki tántoríthatlan nézett annak idejében az ellenség ágyúinak torkába, de kiben félénkségét és zavart idézett elő egy ártatlan beszéd elmondása a csendes főrendi teremben. Törvényhozónk először jelent meg a főrendi ülésben, és mindjárt egy hosszasb készült beszéddel lépett föl, melynek kezdetét meglehetősen mondá el addig, míg annak egy kissé keményebb phrásisára az ellentábornak egyike mintegy csodálkozva kérdő hangon el nem kiáltá magát : halljuk, halljuk!" Mire a mi hősünk még nem vesztve egészen bátorságát még hangosabban ismétlé a felkiáltást előidézett phrásist, de az elöbbeni is folytatá a „halljuk" felkiáltást, mi már most anynyira hatott a mi szónokunkra, hogy beszédében elakadt.