Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

96 I. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL. III. FEJEZET. Bírói illetőség. *) Birói illetőség alatt értjük egyfelől a bíróságnak azon jogát és kötelességét, melynélfogva bizonyos meghatározott ügyben, mások kizárásával, a törvényhatóságot gyakorolni hivatva van; másfelől pedig a félnek azon kötelességét, melynélfogva egyes előforduló esetekben csak egy bizonyos meghatározott bírósághoz folyamodhatik. Ha bizonyos ügy elintézésére az államban csak egyetlen egy bíróság bir hatáskörrel, akkor az illetőség kérdése is könynyen elhatározható; ha azonban egy államban egyenlő hatáskörrel felruházott több bíróság létezik, ez esetben törvényes ismérvek okvetlenül meghatározandók, melyekből kitűnjék, hogy a fenforgó concret ügyben melyik bíróság tekintendő illetékesnek, miután területén belől minden bíróság a törvényhatóság gyakorlására nézve. kizárólagos joggal bir. A szerint, a mint az illetőséget a törvény, vagy pedig a felek akarata szabályozza, meg lehet különböztetni a törvényes és a szerződési illetőséget (fórum legale, f. conventionale s. prorogatum). Ezen megkülönböztetés a p. t. r. jelen fejezetében is kimutatható, habár határozottan felemlítve nincsen, miután az 52. §. értelmében a törvényben megállított birói illetőségtől a felek akaratából kifolyólag eltérésnek helye van, az ottan előadott korlátok között. A törvényes illetőség lehet ismét vagy általános, vagy különös (f. generálé, f. speciale), a szerint, a mint minden vagy csak bizonyos meghatározott nemű jogügyekre vonatkozik. Ezen megkülönböztetést is feltalálhatjuk jelen fejezetben, melynek szabályai szerint az általános birói illetőséget az alperesnek rendes lakhelye, vagy állandó szállása szabályozza, (30. §.), mig a különös birói illetőség alapjául a jogügyek bizonyos minősége szolgál (35. 36. 37. 39. 42. stb. §§.) Megkülönböztetendö végül a rendes és rendkívüli birói illetőség (f. ordinarium, f. extraordinárium), mely megkülönböztetés ugy az általános, mint a különös bírói illetőségre vonatkozik. Ott, hol az ügy természeténél fogva több biróság egyenlően illetékes, felperes szabadon választhat ezek között (49. §.). l) Endemann: i. m. 67 §. Martin; i. m. 44. és kÖv. §§. Linde.* i. ». 86. §.