Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

111. FEJ. BIR. ILLETŐSÉG. 97 Összeütközés esetében a senimitőszék határoz az illetőség kérdésében (50. §.) A bíróságok hivatalból tartoznak illetőségűkhez nem tartozó kereseteket és más beadványokat visszaútasitani (51. §.), mindazonáltal a nem illetékes biróság is illetékessé válik rendszerint, ha az illetőség ellen törvényes időben kifogás nem tétetett. Minthogy továbbá a perlekedő felek érdeke és az igazságszolgáltatás jóságába vetett bizalom megkivánja, hogy csak részrehajlatlan birák járjanak el, a dolog természetéből következik, hogy oly birói személy, ki maga is az ügy kimenetele által közvetve vagy közvetlenül, többé kevésbbé érdekelve van, ily ügyben részt nem vehet (56. §.), s hogy azon esetekben, midőn az egész törvényszék vagy annak elnöke irányában merülnek fel ily érdekeltséget eszközlő körülmények, az ügy elintézésével egészen más biróság bizandó meg (57. §.), a biróküldés jogát ő cs. és apostoli királyi Felsége az igazságügyministerium által gyakorolván. 30. | • Személyes keresetekben: alperes lakhelyéhez képest Személyes keresetekben a birói illetőséget, a mennyiben a kötelezettség' teljesitésére bizonyos hely kikötve nincsen, rendszerint az alperesnek rendes lakhelye vagy állandó szállása szabályozza. 31. §. Ha az alperes felváltva különböző helyeken lakik vagy tartózkodik: ezen helyek bíróságai közt szabadon választhat a felperes. 1 32. §. Ha az alperesek különböző törvényhatóság területén laknak: felperes az alperesek illetékes bíróságai közül bármelyiket választhatja. A p. t. r. 30—41. §§-ban a személyes keresetek birói illetősége van megállapítva. Groisx M. jaolg, t. rendi. • 1