Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

76 I. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL. a per további folyamában is megtartják érvényüket. — E szabály azon esetre is alkalmazandó, mikor a .biróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merül fel. Ez esetekben a periratok további eljárás végett az illetékes bírósághoz tétetnek át. A fennebbi 8—14. §§-ban elősorolja a törvény azon eseteket , a melyekben az eljárás meg nem indittathatik, s ha már folyamatban van, azonnal megállítandó; ezen esetek pedig röviden egybefoglalva a következők: a) midőn az ügy nem tartozik a polgári bíróságok hatósága alá (8. •§. a) pont); b) midőn valamely félnek, ki önképviseletre jogosítva nincsen, törvényszerű képviselője mellőztetett (8. §. b) pont, és 11. §.); c) midőn oly jogiigy fordul elő, a melynek eldöntése a a büntető törvények által tiltott cselekmény bebizonyításától és beszámításától függ (9. és 10. §§.); d) midőn oly jogügy forog fenn, melyben a keresetet más bíróságnál folyamatban levő tárgyalások előzik meg (12. §.) e) midőn az ügyfelek egy és ugyanazon jogügyletből származó , egymás elleni kereseteket különböző és egyiránt illetékes bírósághoz nyújtották be, mely esetben azon bíróság fog eljárni, melynél előbb indíttatott meg a per, a többi bíróságok pedig az eljárást megszüntetik (13. §.); végül /) midőn a per folyama alatt tűnik ki a bíróság illetéktelensége vagy érdekeltsége (14. §.). Ad a) Mindenekelőtt tisztába kell jönnünk az iránt, hogy mi képezi tárgyát a bíróságok előtti eljárásnak, mert csak ekkor fog kitűnni, hogy a bíróságok hatósága alá minő ügyek tartoznak. A birói hatalom gyakorlatáról szóló 1869. 4. t. cz. 1. §. meghatározza, hogy az igazság-szolgáltatás a közigazgatástól elkülönittetik, és sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. E két hatalom tehát törvény értelmében elkülönítendő, minthogy pedig a törvény közelebbi meghatározásba nem bocsátkozik , következik , miszerint egyfelől mindegyik hatalom gyakorlatára külön közegek állitandók fel, másfelöl pedig, hogy a kormányzó és végrehajtó hatalom semmiképp sem hathat a birói hatalom cselekvőségére, nem irányozhatja és nem szabályozhatja ennek működését és nem bir befolyással az ezen hatalmat kezelő közegek sorsára és viszonyaira.