Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

72 I. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL A bírói eljárás megindítása. Bírói eljárásnak a polgári jogügyekben a törvénykezési rendtartás szabályai szerint, és a mennyiben a törvény kivételt nem tesz , csak az illető felek kérelmére van helye. A fennebbi §. a polgári jogügyekben való birói eljárásra nézve két elvet állapit meg, melyek az egész eljárás alapjául szolgálnak. I. Birói eljárásnak a polgári jogügyekben csakis a törvénykezési rendtartás' szabályai szerint van helye. — A rendes bíróságok — mert csak ezekre vonatkozik a fennebbi elv, minthogy a kivételes bíróságok a p. t. r. 29. §. szerint a fennálló törvények és gyakorlat szerint járnak el — polgári jogügyekben mind az eljárás meginditása, mind annak továbbfolytatása és befejezése tekintetében , a p. t. r. szabályait tartoznak figyelemben tartani, , miből következik egyszersmind, hogy az oly eljárás , mely nem a p. t. r. szabályai szerint indíttatott, semmis 1). •— Ezen elv kimondásának egy további következménye pedig az, hogy a p. t. r. életbeléptével egy úttal hatályon kivül léptek mindazon törvények és rendeletek, melyekben a p. t. rendtartásban szabályozott eljárástól eltérő eljárás volt megállapítva''4). II. Birói eljárásnak, a mennyiben a törvény_kivételt nem tesz , csak az illető felek kérelmére van helye.— Önként következik ezen elv azon tekintetnél fogva, hogy magánjogi viszonyok képezvén a polgári jogügyekbeni eljárás tárgyait, ezek természete szerint a jogosult személyt joga érvényesítésére kényszeríteni, vagy akarata ellenére jogát hivatalból érvényre emelni rendszerint nem szabad és nem lehet. Szabad rendelkezési joggal biró személynek szabad elhatározásától függ , vitássá vált jogát birói közbenjövetel útján érvényre emelni vagy pedig jogát feladni, és ezen szabad rendelkezési jog, az eljárásnak kérelme folytán lett meginditása után sem enyészik el, a jogosult személynek még mind jogában állván ekkor is az eljárás tovább folytatásával felhagyni. Ezen általános elv alól azonban létezik kivétel is, midőn a törvény maga bizonyos joghátrányok terhe alatt kötelezi a fe') P. t. r. 297. §. 1 pont. 2) 1. a p. t. r. életbeléptéről szóló igazságügyministeri rendelet L czikkéhez adott magyarázatot.