Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

II. FEJ. BÍR. HATÁSKÖR. 71 ságra tekintettel bizonyos területileg meghatározott bírósági kerületekre osztatik ; — hasonlólag kerületek állíttatnak meg a kivételes bíróságok számára is. Az ekképpen meghatározott, egy bizonyos bíróságot megillető törvényhatóság (objectiv illetőség) mint rendes törvényhatóság a bírósági kerületekhez tartozó minden személyt és dolgot , — mint kivételes törvényhatóság ellenben mind azon személyeket és dolgokat foglalja magában, kik, illetőleg melyek természetüknél fogva kivételes törvényhatóság alá tartoznak. Területi illetőségén belől minden bíróságnak kizárólagos joga van a törvényhatóság gyakorlatára; egy bíróságot sem illet törvényhatóság bírósági kerületén kivül, de viszont nem is tar tozik s nem is szabad megtűrnie, hogy saját- törvényhatósági kerületében más bíróság törvényhatóságot gyakoroljon. Éppen ezért szükséges , hogy létezzenek törvényes szabályok, melyek alapján meghatározni lehessen, hogy egy bizonyos esetben több egynemű bíróság közül, melyik van jogosítva a törvényhatóság gyakorlatára. A rendes bíróságokat illetőleg egy további megkülönböztetést kell felemlítenünk az eljárás módja és a hatáskör terjedelmére nézve.— Az eljárás módja tekintetében ugyanis az egyes bíróságoknál sommás, — a törvényszékeknél rendes eljárás alkalmazandó J); továbbá némely bíróságok csak személyi — mások ellenben személyi és dologi bíráskodást is gyakorolnak, mire tekintettel a rendes bíróságok személyi — és dologi bíróságokra is oszthatók (f. personalia, — f. reália)2). Általában véve nem lehet helyeselni a kivételes bíróságok létezését, ugy azt sem, hogy némely bíróság csak személyi, — más pedig személyi és dologi bíráskodási joggal ruháztatik fel; mert a törvény előtti egyenlőség elve azt követeli, hogy minden állampolgár részére egységes legyen az igazságszolgáltatás; akár személyek akár ügyek tekintetében tétessenek is a kivételek, azok örökké sérelmeseknek fognak feltűnni , mi különösen áll azon esetben, midőn a kivételek személyekre nézve tétetnek. Végül még megemlítendő, hogy a rendes bíróságok a p t. r. 7. §. értelmében ezen törvénykezési eljárás szabályai szerint járnak el, mig a kivételes bíróságok ugyancsak a p. t. r. 29. §. alapján a külön fennálló törvények és gyakorlat szerint tartoznak eljárni. \) Törv. rendt. 17. §. J) U. o. 18. és 19. §§.