Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

70 I. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL. melyet maga-a fennebbi §. megállít, midőn meghatározza, hogy a semmitőszék a harmadbiróság eljárásából felmerült semmiségi panaszok felett az elnökön kivül „legalább" 10 szavazó tagból álló tanácsban határoz. — Itten a törvény a „legalább" szót megtartván, következik ebből, hogy ez esetben az elnöknek szabadságában áll nagyobb számú tanácsot is alakitani. 6. §. Az ügyviteli szabályok közelebbi meghatározása, a törvényhozás további intézkedéséig az igazságügyi ministeriunmak tartatik fenn, és annak a felebbviteli biróságok szervezésére, illetőleg egymástól független osztályokra való felosztására nézve teljes intézkedési szabadság engedtetik. A birói ügyvitel szabályozása tárgyában kiadatott az 1869 április 29-ki igazságügyministeri rendelet, melynek egyes határozványai jelen munka folyamában az illető helyeken lesznek felemlitve. A felebbviteli bíróságok szervezésére, illetőleg egymástól független osztályokra való felosztására nézve a birói Ügyviteli szabályban tartalmazott határozatok a fennebbi 5. §. alatt előadattak. ^ ií. FEjfiftfr Birói hatáskör ). Minden államban már kiterjedésénél fogva nem csak egy, hanem több biróság létezik és ezek részint rendes, részint kivételes bíróságok (fora communia — fora particularia), ahoz képest, a mint általános vagy különös hatáskörrel birnak. Nehogy azonban zavar és bizonytalanság létezzék, s hogy illetőségi összeütközések a lehetőségig kikerültessenek , minden biróság részére egyszer mindenkorra egy bizonyos kerület jelöltetik ki; e végre az állam egész területe a rendes törvényható') Endemann: i. m. 41. 42. 45. §§. Martin: i. m. 49. §. Linde: i. m, 97. §. Ökrös: i. m. 47. és 48. L