Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

I. Bevezetés

4 BEVEZETÉS. t. i. vagy elismeri az igénybe vett jogotsértő személy az igénylő jogát, s magát ennek alávetve, eképpen az előbbeni állapotát helyreállítja, vagy pedig az igénylő fél eláll joga érvényesítésétől, vagy végül a vitás jog szabályt alkotó elhatározás által nyer végeldőntést, majd a felek között létrejövő egyezség, majd a hatalom útján, a hatalom pedig lehet magánhatalom — a magán elégtétel — vagy köz- (állam)-hatalom — a törvény útja. Az egyesek önhatalmának korlátlan használása — a magán elégtétel — rendezett társadalom eszméjével nem megegyeztethető, s igy az önhatalom rendezett társadalomban csakis az önvédelem (Nothwehr) eseteiben bir jogosultsággal; de éppen azért, mivel az önhatalom korlátlan használása tiltva van, azon esetek pedig, midőn !az igénybe vett jogot sértő személy az igénylő jogát elismeri s magát ennek aláveti, vagy pedig az igénylő joga érvényesítésétől eláll, csak kivételek gyanánt tűnnek fel, és mindezeken kivül, miután nem mindig bír a jogozott elegendő anyagi erővel jogai védelmére, s ha birna is, hiányzanék a kellő biztosíték az iránt, hogy a kényszer alkalmazásánál a jogkövetelte mértéket meg fogja tartani, az államhatalomnak kell a magánhatalom helyébe lépni, mely minden magánhatalmon és önkényen felülállván, az igazságszolgáltatás részrehajlatlan kezelésére hivatva van s azt létesíteni képes is. 3) III. Az államhatalom törvényhozó hatalmánál vagyis azon jogánál fogva, hogy minden, az államat vagy egyeseket illető ügyekben törvényt alkothat, magyarázhat, módosíthat vagy megszüntethet, magánjogi viszonyokat szabályozó törvényt alkot és kihirdet, általános tételekben meghatározván azt, hogy az egyes előforduló esetekben mit kellessók jogszerűnek tekinteni; de ezenkívül gondoskodik az állam-főhatalom végrehajtó hatalmánál fogva közegekről is, melyek a magánjogi viszonyokat szabályozó általános tételeket — a törvényt — egyes •esetekre alkalmazzák, igazságot szolgáltatnak. Ezen közegek a bíróságok,2) és azon jogosultság, melynélfogva ezek hivatva vannak a törvényt egyes esetekre alkalmazni, vagyis köztekintélylyel igazságot szolgáltatni, bir ói ') Dr. Werner Rudolf 1869. I. kötet 11-ik §. „a természetjog kézi könyve" Dr. Sehilling Fr. A. után. *) Endemann W. „Daa deutsche Civilprozessrecht" 1868. 16. §. és köv. — (ovabbá Liude „Lehrbuch des gem. deutscheu Civilprozesses" 76. 79.§§.