Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

I. Bevezetés

BEVEZETÉS 5 hatalomnak (potestas judiciaria) neveztetik. Minthogy pedig a különbféle államczélok létesítésére az államban különböző közegek működnek a végre, hogy mindenki tudhassa, hogy melyik közeg van hivatva a vitássá vált magánjogok feletti határozathozatalra, az illető közegek — mint ilyenek — határozottan kijelölendŐk; ezenkívül pedig megállítandó a polgári bíróságok gyanánt működő közegek szervezete, és mivel egy nagyobb kiterjedésű államban számos és különféle bíróságok létezése szükséges, ezek mindegyikének hatásköre is szabatosan körvonalozandó; végül pedig, miután az államban — területi kiterjedéséhez képest — több ugyanegy nemű bíróság létezik, meghatározandó az is, hogy minden egyes előforduló esetben az államban létező több ugyanazon nemű bíróság közül melyik bir illetékességgel. IV. A birói ítélet a törvénynek alkalmazása a ténykörülményekre; a bíróság az elhatározandó eset körülményeit a felek előadásaiból és bizonyítékaiból ismeri meg; e czélból szükséges, hogy a peres ügy a bíróság előtt tárgyaltássék, vagy hogy a felek előadásai és bizonyítékai a bíróság kezeihez juttattassanak. Ezen tárgyalás egy bizonyos czél elérése végett történvén, bizonyos szabályok létezését teszi szükségessé, melyek ugy a biróság, mint a felek cselekvőségét irányozzák és meghatározzák az utakat és módokat, melyek szerint a czél — a háborított vagy sértett magánjognak bírósági közbejövetel útján való érvényesítése — létesíthető. Minthogy azonban az ítélet kimondása által azon esetekben, midőn az elmarasztalt fél az ítéletnek eleget tenni vonakodik, a magánjog még nem lenne tökéletesen érvényre emelve, oly szabályoknak is kell létezni, melyek a kimondott birói határozatnak tényleges érvényesítése körüli eljárást megállapítsák; nehogy pedig az elmarasztalandó fél a hozandó birói határozatnak tényleges érvényesithetését a per folyama alatti rendelkezései által meghiúsíthassa, oly intézkedésekről is gondoskodni kell, melyeknél fogva a biróság már előlegesen is a birói határozat kimondását vagy jogérvényre emelkedését, sőt némely esetekben, a per folyamatba tételét megelőzőleg is a veszélyezett vagy sértett magánjogra nézve, a fél kérelme folytán kellő biztosítást rendelhessen. Azon szabályoknak rendszerbe foglalt öszszege, melyek meghatározzák az útakat és módokat, melyek szerint a sértett vagy háborított ma-