Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

62 I. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL. b) a városi törvényszék. 2) Megyékben: a) a szolgabíró esküdt társával; b) a megyei törvényszék. 3) A jász-kún-hajdú és szepesi kerületekben: a) a városi biró vagy helyettese; b) a városi törvényszék: c) a kerületi törvényszék. 4) A kik indái kerületben: a) a kerületi főbiró vagy helyettese; b) a kerületi törvényszék. 5) A maros-vásárhelyi kir. itélő tábla területén (3. §.) az első folyamodási biróságok jelen szerkezetökben ezúttal fenhagyatnak. Az egyesbiiák s megyékben a törvényszékek száma a népességhez és helyviszonyokhoz képest szaporítható. Erre azonban az illető törvényhatóságoknak a bel- és igazságügyi ministerium jóváhagyását kell kikórniök. A kivételes bíróságokról a 22—28. §§-ok intézkednek, y Ezen §-ban csakis az első folyamodási rendes polgári biróságok vannak elősorolva, melyek a p. t. r. 7. §. értelmében ezen törvénykezési rendtartás szabályai szerint tartoznak eljárni, mig a kivételes biróságok a p. t. r. 22—28. §§-ban vannak megemlítve. Ezen §. szerint a bíráskodást társasbiróságok vagyis törvényszékek és egyesbiróságok gyakorolják; ezek székhelyeit felemlíteni jelenleg hasztalannak tűnik fel, minthogy az 1869: IV. t.-cz. értelmében kir. biróságok lesznek felállitandók közelebbről, és ezek székhelyei még eddig megállítva nincsenek. Minden első folyamodási törvényszék az elnök közvetlen felügyelete alatt áll, ki az ügyvitel minden ágában a rendre és pontosságra s a törvények megtartására felügyelni tartozik; ő látja el a törvényszéki igazgatás teendőit is. V Ügyvit. szab. li §.