Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)
II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet
t, FEJ. BÍR. SZERV 50 mennyiben valóságos szükséget pótolnak — tapasztalat szerint könnyen és kevesebb költséggel más közegek által végeztethetnek, s mely által a bíróságokkal szemben legroszabb esetben egy függő, legjobb esetben pedig egy független, minden esetre azonban egy nagy hatalommal felruházott igazságügyi administrativhatóság állíttatnék, mely nem csak nem szükséges, sőt a részrehajlatlan és önálló igazságszolgáltatást veszélyeztethetné. A polgári igazságszolgáltatásra hivatott hatóságok lehetnek egyes- vagy társasbiróságok; valamely bíróságnál lehet ugyanis több biró alkalmazva,, de ha ez olyan módon történik, hogy az alkalmazott birák mindegyike egyedül és önállóan kezel bizonyos beosztott ügyeket, és más birótárs hozzájárulása nélkül határoz, akkor, daczára annak, hogy a bíróságnál több biró van alkalmazva, az ezen bírósághoz tartozó egyes ügyekre nézve mégis csak egyesbiráskodásról lehet szó, s az ily bíróságok mindig egyesbiróságoknak neveztetnek. Ha ellenben több egyenjogú biró közös tanácskozás és határozat által végzi a birói teendőket, akkor társasbiróságról vagyis törvényszékről van szó. Azon kérdést illetőleg, vájjon az egyesbiróságok vagy társasbiróságok ítéletei nyujtanak-e több biztosságot az alaposság-, igazság- és részrehajlatlanságra nézve, sok és érdekes vitatkozás folyt a jogirodalomban,l) különösen Charles Comte és Bentham az egyesbirósági rendszert védelmezték, felhozván: hogy az ész, szilárd jellem és becsületesség nem oly egységek, melyeket ugy, mint a számokat összeadni vagy sokszorozni lehetne ; továbbá az egyesbiró szünet nélkül serkentetik ismeretei terjesztésére, holott ha egy képzett biró középszerű férfiak körébe jut, hol a tanácskozás titkos és a határozat szótöbbség szerint hozatik, minden verseny megszűnik; de továbbá gyengül a morális felelősség is, ha többekre terjed. Ellenvéleményben van többek között Feuerbach és Raymond Bordeaux, kik feltétlenül a társasbiróságokat védelmezik, mint oly intézményt, mely az önkénynek és hatalomnak eszközévé nem oly könnyen válhatik, mint az egyesbiróság, melynél továbbá a vélemények a tanácskozás alkalmával nyil') Bentham. Traité des prenves judiciaires. Paris, 1830. — Raymond Bordeaux. Philosophie de la procednre civile. Paris, 1857. — Feuerbach A. Betrachtungen über die Öffentlichkeit und Mündlichkeit der Gerichts-Pflege. Giessen 1821.