Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

t, FEJ. BÍR. SZERV 50 mennyiben valóságos szükséget pótolnak — tapasztalat szerint könnyen és kevesebb költséggel más közegek által végeztethet­nek, s mely által a bíróságokkal szemben legroszabb esetben egy függő, legjobb esetben pedig egy független, minden esetre azonban egy nagy hatalommal felruházott igazságügyi admi­nistrativhatóság állíttatnék, mely nem csak nem szükséges, sőt a részrehajlatlan és önálló igazságszolgáltatást veszélyeztethetné. A polgári igazságszolgáltatásra hivatott hatóságok lehet­nek egyes- vagy társasbiróságok; valamely bíróságnál lehet ugyanis több biró alkalmazva,, de ha ez olyan módon történik, hogy az alkalmazott birák mindegyike egyedül és ön­állóan kezel bizonyos beosztott ügyeket, és más birótárs hozzá­járulása nélkül határoz, akkor, daczára annak, hogy a bíróság­nál több biró van alkalmazva, az ezen bírósághoz tartozó egyes ügyekre nézve mégis csak egyesbiráskodásról lehet szó, s az ily bíróságok mindig egyesbiróságoknak neveztetnek. Ha ellenben több egyenjogú biró közös tanácskozás és határozat által végzi a birói teendőket, akkor társasbiróságról vagyis törvényszékről van szó. Azon kérdést illetőleg, vájjon az egyesbiróságok vagy tár­sasbiróságok ítéletei nyujtanak-e több biztosságot az alaposság-, igazság- és részrehajlatlanságra nézve, sok és érdekes vitatko­zás folyt a jogirodalomban,l) különösen Charles Comte és Bent­ham az egyesbirósági rendszert védelmezték, felhozván: hogy az ész, szilárd jellem és becsületesség nem oly egységek, me­lyeket ugy, mint a számokat összeadni vagy sokszorozni lehet­ne ; továbbá az egyesbiró szünet nélkül serkentetik ismeretei terjesztésére, holott ha egy képzett biró középszerű férfiak kö­rébe jut, hol a tanácskozás titkos és a határozat szótöbbség szerint hozatik, minden verseny megszűnik; de továbbá gyengül a morális felelősség is, ha többekre terjed. Ellenvéleményben van többek között Feuerbach és Ray­mond Bordeaux, kik feltétlenül a társasbiróságokat védelme­zik, mint oly intézményt, mely az önkénynek és hatalomnak eszközévé nem oly könnyen válhatik, mint az egyesbiróság, melynél továbbá a vélemények a tanácskozás alkalmával nyil­') Bentham. Traité des prenves judiciaires. Paris, 1830. — Raymond Bordeaux. Philosophie de la procednre civile. Paris, 1857. — Feuer­bach A. Betrachtungen über die Öffentlichkeit und Mündlichkeit der Gerichts-Pflege. Giessen 1821.

Next

/
Thumbnails
Contents