Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)
II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet
60 I. CZ. A BÍRÓSÁGOKBÓL vánuló eszmecsere folytán jobban tisztulhatnak, s a tapasztalat mutatja, hogy a kölcsönös felvilágosítások- és vitatkozásban felhozott okok jobb és igazságosabb Ítéletet hoznak létre, s hogy több képzett ember által az ügy alaposabban megvizsgálható"; a bírák többségében az Ítéletek alaposságának és részrehajlatlanságának egyik főbiztositéka fekszik. J) Daczára annak azonban, hogy a társasbiráskodásnak az egyesbiráskodás előtt általában föltétlenül előny adandó, mégis szükséges az egyesbiróságok. létezése oly ügyekre kiterjedő illetőséggel és hatáskörrel, melyeknél nem annyira a peresség, mint inkább a bírói segély forog kérdésben, mint tiszta adósságoknál, úgyszintén oly esetekben is, midőn a pertárgy értéke a társasbiróságok előtti eljárás költségeivel nem állana arányban, s végre hol gyors elintézés igényeltetik. Ezen tekintetek alapján az új polg. tör?, rendtartásunk is a bírósági szervezetben az egyesbiróságok intézményét nemcsak felvette, sőt abban az egyesbiróságok hatásköre tágabb tért foglal el az eddiginél. VIII. A külszervezet meghatározza azon viszonyt, melyben az államban létező bíróságok — mintegy szerves egésznek alkatrészei — egymáshoz állanak. Az államban létező bíróságok részint első folyamodásiak, részint felebbviteliek. A perjognak alapelve, hogy valamely peres ügy eldöntése ne legyen egyetlen egy bíróság elhatározásától feltételezve, hanem ismételt megvizsgálás alá bocsáttassék, még pedig rendszerint egy felsőbb bíróságnál. Minden felebbvitelnek czélja az, hogy az alsó bíróság által ejtett sérelem orvosoltassék. Igazolva van pedig azon tekintetnél fogva, hogy mivel az Ítélet emberek által hozatik, a kik az emberi gyarlóságoknak alávetvék, az a valódi jognak nem fog mindig megfelelni. De szükséges a felebbvitel a bírói felelősség szempontjából is. Mindazonáltal igyekezni kell az államnak, hogy már az alsó bíróságok akképpen legyenek szervezve, hogy az igazságszolgáltatás alaposságára és helyességére nézve kellő biztosítékot nyújtsanak és így a felebbviteli bíróságokhoz való folyamodás csak kivételképpen forduljon elő. Miután a felebbvitelnek czélja az, hogy az alsó bíróság l) B tárgyra nézve 1. Ha 1 mosymFra-. éYÖlsjrö s. i. m. is.
