Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

58 í. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL. Ha valamely biró vagy bírósági hivatalnok ellen akár fegyelmi eljárás folyama közben, akár pedig azt megelőzőleg bűnvádi eljárás indittatott, a bűnvádi per befejeztével az összes bűnvádi iratok a fegyelmi birósághoz átteendők. A bűnvádi eljárás a fegyelmi eljárást felfüggeszti ugyan, de azt nem zárja ki. Azonban polgári per útján is érvényesítheti a károsult fél kártérítési igényeit a biró vagy bírósági hivatalnok ellen. l) V. Már fennebb említve volt, miszerint mai fogalmaink szerint minden bíróságnál több személy működése feltételeztetik; a lényegesen szükséges személy a biró; de ezenkívül segéd- és kezelési személyzet is2) szokott lenni minden bíróságnál, s a mai viszonyok között ez szükséges is. VI. Mint az államnak egy közege, mely a polgári igazságszolgáltatásban is, némely törvényhozások szerint, tevékeny közreműködésre van hivatva, felemlítendő még az államügyészség és ennek befolyása polgári ügyekben.3) Közönségesen két rendszert szokás megkülönböztetni: Az első rendszer szerint az államügyész az állam érdekeinek önálló és független képviselője a jogszolgáltatásnál; ellenben a franczia rendszer szerint az államügyész nem más, mint a legfelsőbb kormányhatalomnak a törvényszékek mellett az állam s a kormány érdekeinek képviseletére felállított közege. Az államügyészség a polgári ügyek némelyikében, mint pl. házassági ügyekben, valamint kiskorúak, távol levők, erkölcsi személyek stb. ügyeiben, mint főfél az állam érdekeit képviseli, egyebekben pedig, mint mellékes fél a tárgyalás befejeztével véleményt ád, s némely esetekben az államügyészt meg kell hallgatni; továbbá az államügyész közvetíti az egyes bíróságok közötti közléseket, sőt néha a bíróságok feletti felügyeletet is gyakorolja. Alig szükséges felemlíteni azon aggályokat, melyek ily intézmény létesítése ellen felmerülnek, melynek teendői, — a ') Birói felelősségről szóló törv. jav. VI. fejezet. *) Igtató, kiadó, irattárnok stb., kiknek teendőit a birói ügyvitel tárgyában 1869. april 29-ről kiadott igazságügyminiateri rendelet szabályozza. 3) Keller Gusztáv dr,: Die Staatanwaltschaft in Deutschland, Wien 1866. — Endemann: i. m. 39. §. — Halmosi Endre dr.: A nyilv. és szób. polg. peren eljárás elvei. Sopron, 1866. 22. §.