Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

I. Bevezetés

BEVEZETÉS L Az igazságügyi igazgatás vagy törvénykezésnek feladata, a jogszabályt egyes esetekben érvényre juttatni, a fennálló jogos állapotát védeni, háboritások és jogsértések esetében pedig az elégtétel szolgáltatását köztekintélylyel eszközölni. A mennyiben ezen háboritások és sértések a jog ellen általában vannak irányozva, oly formán, hogy azokban az absolut jogtalanság nyilvánul, és a jogellenes, jogsértő cselekvényeknek üldözése és megbüntetése az összesség érdekében szükséges, a büntető igazságügyi igazgatás vagy törvénykezés; a mennyiben pedig oly jogokra vonatkoznak, melyek magánjogi jelleggel birnak és vitásokká válhatnak, a polgári, iga zsá-gügyi igazgatá s vagy törvénykezés feladata létesül; ez utóbbinak ismét különböző ágazatai vannak, a szerint, a mint peres vagy nem peres ügyekre vonatkozik; az előbbi esetben ugyanis hivatva van egy már megalapitott, de később háborított vagy sértett jog részére jogvédelmet nyújtani; az utóbbi esetben pedig jogviszonyok megalapítása és megszüntetése alkalmával közreműködése által oda hatni, hogy a jogok kellőleg biztosíttassanak, kétségeknek, úgyszintén a háboritás és sértés lehetőségének eleje vétessék. II. .. é^y^-^^^k Gyakran lehet tapasztalni a polgári életben, hogy a magánjogok majd az anyagi törvények hiányossága, majd tudatlanság vagy rosz akarat, majd végül önzés miatt vitásokká válnak, s ha ezen eset egyszer, beállott, az előbbeni háborítatlan állapot helyreállítására mondhatni csak három út vezethet,1) Schuster F. „JDie Civil-Prozess-Ordoung für Ungara stb." 3. kiadás 1859. bevezetés I. 1*