Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

ELSŐ CZIM. A bíróságokról. Általános megjegyzések. ') Fennebb már (Bevezetés II.) említve volt, hogy az államhatalom törvényhozó hatalmánál fogva magánjogi viszonyokat szabályozó törvényt alkot, általános tételekben meghatározván azt, hogy az egyes előforduló esetekben mit kellessék jogszerűnek tekinteni; végrehajtó hatalmánál fogva pedig hivatva van, a jogi viszonyokat szabályozó általános tételeket — a törvényt — egyes esetekre alkalmazni, vagyis igazságot szolgáltatni. A törvényhatóság (jurisdictio) ezek szerint felségi jog és jelenti azon jogok összegét, melyek az állam-főhatalmat az igazságkiszolgáltatás kezelésére vonatkozólag illetik, magában foglalja pedig mindenekelőtt azon jogot, hogy az igazság kiszolgáltatását törvények által szabályozza, bíróságokat beállítson, fentartson és ezeket felügyelje} de ezen kivül tartalmazza a tulajdonképpeni bírói hatalmat — potestas judicaria — vagyis azon jogosultságot is, hogy igazságot szolgáltasson. A törvényhatóság hazánkban is a legrégibb idők óta felségi jognak tekintetett, és vagy a király által személyesen, vagy az e czélból rendelt hatóságok által a király nevében gyakoroltatott, és a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi július 14-én szentesitett IV. t.-cz. 2. §-ban is határozottan ki van fejezve, hogy: „a birói hatalom ő Felsége a király nevében gyakoroltatik." A fennebbi értelemben vett törvényhatóság két nemét szokás megkülönböztetni, még pedig a legfőbb törvényhal) Endemann: Das deutsche Civi'prozessrecht §. 17. 21. 22. — Linde: Lehrbuch des gem. deutschen Civüprozesses, §. 60. 65. 72. — Martin: Lehrbuch des deutschen gem. bürg. Prozesses, §. 41. — Wetzell: System des ord. Civüprozesses, §. 31. 32. 35. — Ökrös; Magyar polgári törvénykezési rendtartás 16—19. lap. 4*