Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

52 í. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL tóságot (j. sublimis s. eminens), mely jelenti azon jogosítványok összegét, melyek az államhatalmat az igazságszolgáltatás kezelésére vonatkozólag illetik, és a közönséges törvényhatóságot (j. vulgáris s. subordinata), mely alatt az államhatalom által független gyakorlás végett a bíróságokra ruházott jogosítványokat értjük. Tekintettel továbbá azon tárgyakra, melyek az igazságszolgáltatás körébe tartoznak, megemlítendő a büntető (j. criminalis) és a polgári (j. civilis) törvényhatóság, az utóbbi ismét két ágazatra, u. m. peres ügy ékbe ni és peres ügyeken kivüli (j. contentiosa, j. non contentiosa s. voluntaria) törvényhatóságokra oszolván. Azonban, habár a mai viszonyok között áll az, miszerint a törvényhatóság az államhatalom kifolyása, mégis felemlitendők némely eltérések, melyek szerint az államhatalomból folyó törvényhatóság mellett még más forrásból származtatott törvényhatóság is létezik, és ezek különösen az egyházi és a patrimonialis törvényhatóság. *) a) Az egyházi törvényhatóság nyomai már a római birodalomban feltalálhatók; kezdetben kizárólag választott bíróság jellegével bírván, az egyház hatalmának növekedésével folytonosan terjeszkedett és mindinkább megerősödött; a papok, egyházak és kolostorok minden jogügyeiben kötelezetté vált, még azon esetekre nézve is, hol azon elvnél fogva: „actor sequitur fórum rei", az ellenfél polgári állása szerint a törvényhatóság más bíróságot illetett volna; hatalma tetőpontján pedig az egyház ezen törvényhatóságát nemcsak egyenjogú gyanánt állította a világi hatalom mellé, sőt a világi törvényhatósággal szemben túlsúlyra emelkedni törekedett. Mai viszonyaink között azonban az egyház törvényhatósága már nagyobbára megszűnt, és nálunk különösen az 1868: LIV. t.-cz. 22. §-sa szerint az egyházi bíróságok még csak némely 2) házassági ügyre vonatkozólag bírnak törvényhatósággal. b) A patrimonialis törvényhatóság azon kornak emléke, melyben a jogrend létesítésére hivatott állam még nem létezett, a mai állami törvényhatósággal azonban merőben ellenkezvén, az újabb törvényhozások részint egészen megszüntették, részint pedig nagy mérvben korlátozták. Ezen törvényhatóság ó-német eredetű s illette a rendeket és birodalmi nemeseket, V Patrimonialis törvényhatóság jellegével birt az úri, hűbéri és helyhatósági törvényhatóság is. *) A házassági és vegyes házassági perek, a mennyiben a házassági kötelék érvényességót és akár az ideiglenes elválást, akár a végképpi felbontást tárgyazzák.