Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

26 IGAZSÁGŰGYM. REND, lenfél beleegyezésétől feltételezve, de annak 265-ik §-ban kimondatott az, hogy azon esetben, ha az esküt ajánló fél annak elfogadása vagy visszakinálása iránt a perben határozottan nem nyilatkozik, a biró az esküt azon félnek Ítélje oda, kinek az felajánltatott; ennélfogva a fél a főeskü iránt neki tett ajánlatot a régebbi eljárási szabályok szerint hallgatással mellőzhette, a nélkül, hogy ezen hallgatása joghátrányt vont volna maga után. Ellenben az 1868: LIV. t.-cz. 233. §. tisztán azt rendeli, hogy: „ha az ajánlott főeskü elfogadására nézve a perben határozott és világos nyilatkozat nem történt: ugy tekintendő, mintha a fél, kinek a főeskü kináltatott, azt elfogadni és letenni vonakodnék"; a 234. §. pedig azt mondja, hogy: „azon fél, a* ki az ajánlott főesküt se letenni, se ellenfelének visszakínálni nem akarja, úgyszintén ez utóbbi, ha a visszakínált főesküt el nem fogadja, azon körülményre nézve, melynek bizonyítékául a főeskü ajánltatott, illetőleg visszakináltatott, itéletileg pervesztesnek nyilvánítandó"; miután tehát az eddigi eljárási szabályok szerint az ajánlott eskü irányában való hallgatás nem volt joghátránynyal összekötve, az 1868: LIV. t.-cz. ellenben a hallgatásnak suJyos következményeket tulajdonit, nagyon természetes, hogy a régebbi eljárási szabályok uralma alatt tett perbeli nyilatkozatok az eskü általi bizonyításra vonatkozólag a felek által az új . eljárási szabály értelmében kiegésziténdök, és erre a feleknek egy tárgyalási határnap- kitűzése által alkalom nyújtandó. V. czikk A felebbvitel (275. §.) az 1868 : LIV- t.-cz. hatályba lépte előtt keletkezett azon határozatok ellen, melyekre nézve a beadási határidő az emiitett törvény hatálybaléptekor még le nem járt: az 1868: LIV. t.-cz. szabályai szerint s azon bírósághoz nyújtandó be, melyhez azt az emiitett törvény hatálybalépte előtt beadni kellett volna, még akkor is, ha azon bíróság az 1868 : LIV. t.-cz. szerint illetéktelenné vált. Ez utóbbi esetben mindazonáltal az ilyen bíróság csak az átvételt eszközölheti; az elintézés ellenben az 1868: LIV. t.-cz. szabályai szerint s azon bíróság által történik, a melyhez az ügy a X. czikk értelmében átteendő.