Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

V. CZIKK. 27 Ugyanez áll az igazolásra és perújításra nézve is, a mennyiben a határidő, mely alatt e jogorvoslatnak az előbbi törvk. szabályok szerint helye lehet, az 1868: LIV. t.-cz. hatálybalépte napjáig még le nem járt. A hol az emiitett törvény ezen határidők tekintetében az előbbi törvk. szabályoktól eltérőleg intézkedik, a perorvoslatok érvényesítésére a hosszabb határidő áll nyitva. Két ok igazolja a jelen czikk első bekezdésében foglalt azon intézkedést, hogy a felebbviteli beadvány azon határozatok ellen, melyek még az 1868: LIV. t.-cz. hatálybalépte előtt keletkeztek, melyekre nézve azonban a beadási határidő az emiitett törvény hatálybaléptekor még le nem jáfrt, azon bírósághoz nyújtandó be, melyhez azt az emiitett törvény hatálybalépte előtt beadni kellett volna, még akkor is, ha azon bíróság az 1868: LIV. t.-cz. szerint illetéktelenné vált; az egyik ok az, hogy az 1868: LIV. t.-cz. szerint sok ügyre nézve egészen más bíróság válván illetékessé, mint mely eddig illetékes volt, nem lehetett a feleket arra kötelezni, hogy felebbviteli beadványaikat az új törvény szerint illetékessé vált bírósághoz adják be, minthogy ezáltal a felek azon veszélynek lettek volna kitéve, hogy az új törvény illetékességi szabályai félreértése vagy téves felfogása folytán, a felebbviteli, beadványt talán egy nem illetékes birósághoz adják be, és így a felebbviteli határidőből kiesve, felebbvitellel később az illetékes bíróságnál sem élhetnének. Igaz ugyan, hogy a jelen igazságügyministeri rendelet X. és XVII. czikkei értelmében kötelességökké tétetik a bíróságoknak, ha a törvk. rendtartás folytán valamely ügyben illetéktelenné váltak: az egész ügyet, illetőleg az arra vonatkozó összes iratokat, az emiitett törvény szerint illetékessé vált bíróságnak 30 nap alatt átadni, és ez utóbbi tartozik az átvételről az érdekelt feleket értesíteni; azonban a legtöbb esetben a felebbviteli határidő még az átadás előtt lejár, vagy legalább is előbb lejár, mint a fél a X. czikk értelmében értesítést nyerne, és felebbvitelét azon bíróságnál, melyhez az ügy áttétetett, beadhatná. A második ok pedig az, hogy az illető ügyre vonatkozó irományok ugy is rendszerint még azon bíróságnál lesznek, mely előbb illetékes volt, természetes tehát, hogy a felebbviteli beadvány is legczélszerübben ezen bíróságnál beadható. Maga a felebbviteli beadvány az 1868: LIV. t.-cz. szabályai szerint