Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

1H. PEJ. KÉPVISELET. 169 illetőleg első megjelenése alkalmával felmutatni, s egyszersmind nevét minden beadványra sajátkezüleg ráirni. Ha a képviselő az előbbi §-ban emiitett meghatalmazvány nélkül lép fel , ugy tekintetik , mintha a fél meg sem jelent volna. • Ha a fél személyesen és közvetlen nem működhetik a perben, akár azért, mert a törvény a közvetlen közreműködésből kizárja, akár pedig azért, mert más körülmények akadályozzák a felet a személyes megjelenésben és működésben, s ez okból magát megbízott vagy ügyvéd által kívánja képviseltetni, tartozik megbízottja • vagy ügyvéde számára meghatalmazványt kiállítani, hogy ez a perben való működésre jogosultságát az által igazolhassa. Sommás eljárásban — mint már említve volt — a fél magát akár ügyvéd, akár más megbízott által képviseltetheti; megbízott lehet bárki, a törvény egyedül azon kelléket állapítván meg, hogy az önkép viseletre jogosított legyen. Ha sommás eljárásban a felek élő szóval vallanak a bíró előtt akár ügyvédet, akár más megbízottat, az a jegyzőkönyvben megjegyzendő. ') Ha ellenben a fél nem jelenik meg személyesen a bíróság előtt sommás eljárásban, rendes eljárásban pedig minden esetben Írásbeli meghatalmazvány szükséges a megbízott számára. A fennebbi 88. §-ban idézett 167. és 168. §§. kizárólag az okmány bizonyerejére megkívántató kellékeket tartalmazzák ; ezen §§. szerint szükséges, hogy a meghatalmazvány a fél által sajátkezüleg irva és aláírva legyeu, vagy hogy az idegenkézzel irt okiratot két elöttemező tanú jelenlétében irta legyen alá, vagy azok előtt utóbb az aláírást sajátkezű, aláírásának elismerte legyen a kiállító; ha pedig a kiállító írni nem tud, szükséges, hogy az két előttemezö tanú jelenlétében, kiknek egyike által a kiállító neve is aláírandó, szokott kézjegyével az okiratot ellátta legyen. Ha végül a kiállító se írni, se olvasni nem tud, vagy az okirat nyélvét nem érti, a most emiitett szabály megtartása mellett szükséges még az is. hogy a jelenlevő tanuk az okirat Ügyv. szab. 246. §. — Biró előtt ólö szóvali megbízott- és tigyvédvallásnak nem tekintethetik, ha az a íél személyes megjelenése nélkül a megbízott által válaszilag adatik elö. (Sem'-széki ©Íj. bat. 1869. nov. 23-ról 2141. Bt, a.)