Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

I. Bevezetés

BEVEZETÉS. 13 A községi elöljáróságnak, mint békebiróságnak biráskodása a törvényben megalapittatott; a vegyes folyamodás megszüntettetek és megállapittatott azon elv, hogy minden bíróság kizárólag vagy első, vagy fölebbviteli hatóságkép Ítéljen; az egyenlőség elve a forumok számában helyreállíttatott, kimondatván, hogy minden ügynek kivétel nélkül három fóruma legyen; az eddig fennállott kerületi táblák, mint a rendszerbe nem illő fölösleges bíróságok eltöröltettek, a másodbiróságot a kir. ítélő tábla gyakorolja, még pedig Pesten azon területre nézve, melyre a pesti kir. .ítélő tábla hatásköre eddig is kiterjedt, és MarosVásárhelyen azon területre nézve, melyre a m.-vásárhelyi kir. tábla és a n.-szebeni főtörvónyszék hatásköre eddig kiterjedt; szabályoztatott a hétszemélyes tábla „királyi curia" név alatt, mint harmadbiróság, felállíttatván annak egy önálló osztályában a semmitőszék; végül a római latin és görög szertartású katholikusok, úgyszintén a keleti egyházi, valamint a mindkét felekezetű evangelicusok és az unitáriusok jelenleg fennálló egyházi törvényszékeik illetősége egyedül a házassági, illetőleg .vegyesházassági perekre nézve, és ezekre nézve is csak annyiban tartatott fenn, a mennyiben a házassági kötelék érvényességét és akár az ideiglenes elválást, akár a végképpi felbontást tárgyazzák; de megszüntettetett az egyházi törvényszékek illetősége a születés törvényességének kérdése, a perlekedő házastársak közt a gyermekek tartása és a házassági elválásból felmerülhető vagyoni követelések iránti keresetekre nézve, úgyszintén a szentszékeknek a végrendeletek külkellékeit illető perekben s a hamis eskü tényálladékának megállapítása tárgyában eddig fennállott illetősége. Mi illeti a szoros értelemben vett polgári törvénykezési rendtartást, e munkálat az Írásbeli eljárás rendszerére van alapítva s magában foglalja annak természetes előnyeit és hátrányait. A bizottság — mint fennebb érintett jelentésében mondja — számotvetve viszonyainkkal, nem új theoriákra, hanem arraügyelt alkotásaiban, hogy olyan müvet állítson össze, mely az adott viszonyok és rögtön el nem hárítható akadályok között a lehetőségig korlátozza az elharapódzott visszaéléseket, pótolja a hiányokat, biztosítsa a perek szabályszerű lefolyását ős gyors végrehajtását. A polgári törvénykezési rendtartás tehát nem új elmélet szüleménye, hanem a már ismeretes, sőt nagy részben rég meghonosult redszabályok gonddal összeállított és rendszerbe öntött gyűjteménye.