Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

I. Bevezetés

14 BEVEZETÉS. Vannak azonban a mű rendszerével lényeges kapcsolatban levő újítások. . Ilyen a nyilvánosság nagy elve, mely a polgári törvénykezési rendtartásba felvétetett és alkalmaztatott, s mely az írásbeli rendszerrel összenőtt természetes bajok egyik leggyökeresebb óvszere és igy a törvénykezésre bizonyára üdvös hatást fog gyakorolni. Ilyen újitás továbbá a tisztán alakiság és közvetlenség elvére alapitott semmiségi eljárás. Ilyen újitás továbbá az Írásbeli perekre nézve a decretalis kezelés helyett behozott pertári kezelés, minek folytán a biró* szoros értelemben vett bírói feladatának szentelheti összes tevékenységét. Daczára annak, hogy az 1868: 54. t. cz. életbeléptetése óta még csak hónapok teltek el, már is számosak azon irodalmi müvek, melyek az új polgári törvénykezési rendtartásnak részint fejtegetésével foglalkoznak, részint pedig gyakorlati szempontra tekintettel iromány példákat tartalmaznak és igy az új törvény helyes felfogását és megértését, úgyszintén annak gyakorlati alkalmazását könnyítik. A következők legyenek itten felemlítve: Dauscher Antal: „Handbuch des gerichtlichen Verfahrens in - und ausser Streitsachen für Ungarn und Sie' benbürgen, auf Grundlage der neuen ungarischen Civilprozess-Ordnung." Bécs, 1869. Kassay Adolf: „Irománypéldák az új polgári perrendtartáshoz a perrendtartás szabályaival." Pest. 1869. Kassay Adolf: „Új polgári perrendtartás magyarázata a törvény eredeti szövegével." Pest. 1869. Madarassy László és Gáspár Lajos: „Polgári törvénykezési eljárás." Budán. 1869. Ökrös Bálint: „Magyar polgári törvénykezési rendtartás összehasonlító és felvilágosító jegyzetekkel." Pest. 1869. Suhayda János dr.: „A magyar polgári törvénykezési rendtartás." Pest. 1869.