Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

I. Bevezetés

12 BEVEZETÉS. meritö véleményt adjon; ezen bizottság 1867. septeinber 16-án munkásságát megkezdve, azt 1868. május 5-én 46-dik teljes ülésében befejezte; a bizottság munkálatát előterjesztő jelentésében kiemeli, hogy nemcsak bírált, de egyszersmind módosított, pótolt, s a hol az alkotás szüksége mutatkozott, a tudomány és tapasztalás útmutatása szerint alkotott is; minthogy pedig a tett módosítások és pótlások száma oly jelentékeny volt, hogy azokat egy jelentés szűk keretébe foglalni alig lehetett volna, a bizottság egy új perrendet állított össze a ministeri tervezetből és saját alkotásaiból, mely új perrendtervezet kevés módosítással a képviselő- és főrendiház által elfogadtatván és ö cs. és apostoli kir. Felsége által is 1868. december 8-kán szentesittetvén, a képviselőházban még ugyanaz napon, a főrendek házában pedig 1868. dec. hó 9-én kihirdettetett, és óképpen törvénynyé válván, az igazságügyministernek 1869. márcz. 30-án kelt rendelete folytán 1869. június 1-ső napjával életbe lépett. IX. Az 1868. 54. törvényczikk alapjául szolgáló irányelveket legjobban véljük előadni, midőn a fennemlitett jogügyi bizott. ságnak a polgári törvénykezési rendtartás főbb irányelveiről, a képviselőház 1868. soptember hó 24-én 2552. sz. a. kelt határozata folytán beadott jelentését követjük, miután ezen jogügyi bizottságnak munkálata, kevés módosítással, egészben elfogadtatott. Ezen jelentésből láthatni, hogy az új polgári törvénykezési rendtartás csak ideiglenes, de egyszersmind rendszeres mű. Ideiglenes annyiban, a mennyiben rendeltetése nem az, hogy állandó törvény legyen, hanem az, hogy addig is, mig viszonyaink szerencsés átalakulásával a jogtudomány követelményeinek és a nemzet szellemének egyaránt megfelelő alapokon egy végleges perrend alkotása lehetővé válik: az alaki eljárás égető bajait orvosolja. Kendszeres mű annyiban, a mennyiben a törvénykezés szabályai, a létezők és újak egyaránt, kivül eső forrásokra való hivatkozás nélkül, bizonyos rendszerbe fűzve, egy és ugyanazon műbe vétettek fel. Az új polgári törvénykezési rendtartás magában foglalja a szorosan oda nem tartozó bírósági szervezetet is, és e tekintetben is lényegesek az újítások, bár az első folyamodási bíróságokra nézve a megyei és községi szervezés még meg nem oldott kérdése miatt ezek nagyon is korlátoltak.