Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

138 ff. CZ. AZ ÜGYFELEKRŐL. dig viszonválasziratában oly tényeket és bizonyítókokat, melyek a keresethez, illetőleg az ellenirathoz tartoztak, de ottan felemlittetni elmulasztattak, többé nem érvényesíthetné, kivévén azon eseteket, melyekben a p. t. r. 156. §. a bizonyítás (nem pedig a ténybeli állítás) utólagozását későbbi periratban is megengedi. Az emiitett bizonyítás előlegezési kötelezettség tekintetében egyedül a főhitre nézve tesz a törvény kivételt, a p. t. r. 230. §. értelmében a főhitet még a válaszban és viszonválaszban is lehetvén felajánlani. Megjegyzendő továbbá, hogy a birói szemle (211. §.) elrendelhető s a pót- és becslőeskü (233—237. §§.) megítélhető akkor is, ha ezen bizonyítékok a per folyamában a felek által nem is hozattak ajánlatba. IV. A per megkezdésének következményei. A per meg van kezdve, mihelyt a kereset alperesnek kézbesittefcejtt, A kereset kézbesítése, ugy az anyagi jog szempontjából, mint perbeli vagyis eljárási tekintetből bizonyos következményeket szül; az anyagi jog szempontjából ugyanis felemlítendő különösen, hogy a kereset kézbesítése *) által az elévülés megszakad, és hogy a kereset kézbesítése perczében az alperesre nézve beáll a roszhiszemüség és annak minden következménye ; 2) perbeli vagyis eljárási tekintetből pedig a kereset kézbesítése által létesül alperesnek egyfelől azon joga, hogy viszonkeresettel léphet fel a felperes ellen ugyanazon bíróságnál, mely előtt az első kereset folyamatba tétetett, sőt ezen viszonkeresetet ellenbeszédébe is befoglalhatja (46. 76. és 77. §§.), másfelől pedig azon kötelezettsége, melynélfogva a keresetre feleletet adni. tartozik, minthogy ellenesetben makacsságának következményei (Ili. §.) beállanak. Felperesre nézve ellenben a keresetnek alperesnél lett kézbesítése azon következményt idézi elö, hogy igénye megbirálásánál a beadott és alperesnél kézbesített kereset vétetik alapul, s azt az ellenirat megtétele előtt kijavíthatja ugyan még (68. §.), de ha azt a kézbesítés után, de az ellenirat megtétele előtt visszavenni akarja, ezt már csakis az ellenfél addig felmerült költségeinek megtérítése mellett teheti (69. §.) l) Köztörvényi kereseteknél már a keresetnek a bíróságnál lett beadása elegendő az elévülés megszakasztasára (osztr. p. t. k. 1497. §.) "?) Ositr. p. t. k. 338. és 378. §.