Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

I. Bevezetés

BEVEZETÉS. 11 VIII. Végre sikerülvén az 1865. december havában összeült országgyűlésnek a fejedelem és nemzet közötti egyetértést és kiegyezést létesíteni, a magyar felelős ministerium visszaállítása és ő cs. és apostoli kir. Felségének 1867. június 8-án bekövetkezett megkoronáztatása után elérkezett az időpont, melyben a belreformok eszközlése megkezdhetővé vált; az országbirói értekezlet minden részeiben, és különösen a polg. törvénykezési eljárást tárgyazó részében szerfelett hiányos volt, s folytonos panaszokra szolgáltatott alkalmat egyfelől, másfelől pedig Erdélynek az anyahonnal való egyesülése ténynyé válván, nagyon visszásán tünt fel, hogy az egyesitett országban különböző szabályok alapján eszközöltessék az igazságszolgáltatás; s noha a codificatio hiánya az összes hazai jogrendszerünkben érezhető volt, mindazok, kik az igazságszolgáltatásnak menetét ismerték és megszámlálhatatlan hiányait a gyakorlati életből tapasztalhatták, örömmel üdvözölték a magyar kir. igazságügyministernek azon elhatározását, hogy első helyen a polgári törvénykezési rendtartást választotta főfigyeíme és munkássága tárgyául. • Már 1867. september hó első napjaiban igazságügyi minister Horváth Boldizsár a törvénykezési rendtartás tárgyában egy törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés eleibe; a munka irányzatára nézve maga a ministeri előterjesztés felvilágosítást adott, határozottan kiemelvén és indokolván azt, miért nem készíttetett egy végleges törvénykezési rendtartás a jogtudomány mai álláspontjának megfelelőleg, s miért szorítkozott az előterjesztett törvényjavaslat csupán a meglevőnek javítására és rendszerbe foglalására. Ezen törvényjavaslat heves megtámadásoknak volt kitéve, és a szakférfiak közötti érdekeltség ezen törvényjavaslat iránt, .megfelelt a tárgy fontosságának; szaklapokban és folyóiratokban bonczkés alá vétetett a munkálat, annak fény- és árnyoldalai kellőleg felderittettek, s nem egy munkálat küldetett be az igazságügyministerhez, melyben alapos és indokolt észrevételek tétettek az emiitett törvényjavaslatra vonatkozólag. A képviselőház még 1867. június 22- és 25-én 1097. és 1116. sz. a. kelt határozatával a jogügyi bizottságott kiküldvén a végett és megbízván azzal, hogy a törvénykezési rendtartás, a bírói felelősség, a büntető törvény és eljárás s az írói és művészi tulajdonra nézve az igazságügyministerium által kidolgozott törvényjavaslatokat^ ^Tnmihelyt azok egybeállítva és a ház tagjai között kiosztva bírálat alá vegye és ki^