Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

136 Ü. CZ. AZ ÜOTPEIiEKRŐL. éppen azért oly határozottan szerkesztendő, hogy abból tisztán és minden kétséget kizárólag kitűnjék a kereset tárgya, fö- és mellékkötelezettségre kiterjedőleg. *) Szabályszerűnek nem tekinthető azon keresetlevél, melynek zarkérésében az elmarasztalandó fél határzottan megnevezve nincs; az ilyen keresetlevélre alapitott egész birói eljárás hivatalból megsemmisítendő. 2) II. Legitimatio ad causam. Ki a biróság előtt valamely igényt érvényesíteni akar, tartozik kimutatni, hogy azon igény éppen őtet illeti az alperessel szemben; ennek kimutatását, vagyis a felpereskedhetési jogosultság igazolását nevezzük „legitimatio ad causam." Rendesen már a tényálladék előadásából ezen viszony ki fog tűnni, kivételesen azonban külön is felemlítendő és bizonyítandó lesz, ha p. o. azon ügylet, melyből a per tárgyát képező igény támadt, nem ugyanazon személyek között jött létre, kik a perben állanak, hanem az igény, illetőleg kötelezettség ezekre csak jogátszállás folytán ment át. „A legitimatio ad causam" kétféle: activa, midőn a jogosultság, és p a s s i v a, midőn a kötelezettség átszállása tanusittatik. A legitimatio ad causam a kereset alapjának kiegészítő része levén, mint bármely más tény ottan előadandó. Ettől különbözik— legalább elméletileg — a „legitimatio ad processum", midőn t. i. valaki egy idegen igénynek a tulajdonképpen jogosult személy nevében való érvényesítésére nyert jogosultságát igazolja. III. Az esetlegességi elv, a bizonyítás előlegezése és halmozása. Az eseti ege sségi elv lényegesen összefügg a tárgya-, lási elmélettel, s^Rbban áll, hogy mindenik fél tartozik mindazon eszközöket, melyek joga érvényesítésére vagy védelmére szolgálhatnak és alkalmasak, s melyek rendelkezése alatt állanak, már első perbeszédében vagy periratában felemlíteni, és a V A kereset zárkérése részben a per folyamatba tételére, azaz a kereset kézbesítésére, részben pedig magára a kereseti tárgyra van irányozva, tehát kétféle, mely megkülönböztetés különösen a kifogásnak tekintetében fontos. *) Sem.-széki elj. hat. 1870. január 26-ról 445. sz. a.