Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

I. Bevezetés

10 BEVEZETÉS. az 1859-ki események folytán az addigi kormányrendszerrel okvetlenül felhagyni kelletett; az 1860-ik évi october 20-kán kelt, hazánk törvényes intézményeinek helyreállítását tárgyazó legfelsőbb kibocsátványok egyike a magyarországi törvénykezés ideiglenes szervezését elrendelé, minek folytán a bécsi cs. kir. legfelsőbb törvényszéknek Magyarországra vonatkozó bíráskodási joga 1861. febr. 1-sö napjával megszüntettetvén, és ugyanez napon a magyar királyi hétszemélyes tábla Pesten működését megkezdvén, az országbíró elnöklete alatt megbízatott egy választmány, hogy az iránt, miképp lehessen a hazai anyagi és alaki törvényeket, a kor igényeihez alkalmazva, újabban életbe léptetni, egy ideiglenes tervezetet készítsen. Ezen bizottmány munkálatát 1861. márcz. 4-én bevégezvén, az a képviselőháznak' és a főrendi háznak egybehangzó határozatai szerint, a törvényhozás további intézkedéséig, ideiglenes kisegítő gyanánt használhatónak nyilváníttatott, és ö cs. és apostoli kir. Felsége által helybehagyatván, Magyarországon ezen munkálat szolgált alapul a polg. törvénykezésre nézve is. Erdélyben ö cs. és apostoli kir. Felségének 1861. márcz. 31-én kelt legfelsőbb elhatározása folytán, az erdélyi bírósági hatóságok viszontszervezése jóváhagyatván, az alkotmányos bíróságok müködésöket újabban megkezdették, a másodfolyamodásu bíráskodást a megyéket, vidékeket és székelyszókeket illetőleg a törv. kir. tábla Maros-Vásárhelytt, a szász székeket és vidékeket illetőleg pedig a szász nemzet községe (Universitas nationis Saxonicae) Nagy-Szebenben gyakorolta, míg a legfelsőbb törvényszék helyét az egész nagyfejedelemségre nézve az erdélyi kir. főkormányszék törvényes osztálya (senatus judicialis) foglalta el. Megjegyzendő azonban, miszerint az alkotmányos birói hatóságok viszontszervezésekor egyidejűleg határozottan kimondatott, hogy a vagyon biztossága és a magán jogviszonyok szilárdsága érdekében az osztrák polgári és bünfenyitő törvény minden határozványai mindaddig teljes érvényükben fenmaradnak, mig azok iránt törvényhozási úton a szükséges változtatások elintéztetnek. Később az 186%-ki n.-szebeni tartománygyülés VII. czikkelye által Erdély nagyfejedelemség számára egy legfelsőbb törvényszék állíttatott, ennek székhelyéül Bécs városa tűzetvén ki, mely legfelsőbb törvényszék később Kolozsvárra áttétetvén, a legfőbb bíráskodást gyakorolta mindaddig, mig az a magyar kir. igazságügyministernek 1867. october 1-én kelt rendelete folytán 1867. december 31-én működését befejezve, 1868. jan. 1-től kezdve a legfőbb bíráskodást Erdélyre nézve is a magyar kir. hétszemélyes tábla átvette.