Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

I. Bevezetés

BEVEEETÉS. 0 terhelését és elzálogitását, az eddigi örökösödésből s a fennállott ősiségböl keletkező jogviszonyokat tárgyazó addigi törvényes rendeletek és intézmények megváltoztattak, és ugyancsak egy 1852. november 29-röl kelt császári nyiltparancs által 1853. május 1-töl kezdödöleg Magyarországon, 1853. május 29-röl kelt cs. nyiltparancs által 1853. september 1-töl kezdödöleg pedig Erdélyben az osztrák általános polgári törvénykönyv kötelező erejűnek nyilvánittatott; a birói illetőség Magyarországra nézve az 1853. február 16-án, Erdélyre nézve pedig az 1853. július 3-án kelt cs. nyiltparancscsal kiadott illetőségi rendszabály által szabályoztatott; továbbá az igazságügyministeriumnak 1853. július 18-án kelt rendelete folytán ugy Magyarországon, mint Erdélyben életbelépett 1853. sept. 1-én egy új csödrendtartás; az ügyvédség szabályozása tekintetéből 1852. június 24-én Magyarországra kihatólag, 1853. october 10-én pedig Erdélyre kihatólag egy új ügyvédi rendtartás adatott ki, mely Magyarországon 1853. január 1-én, Erdélyben pedig 1854. január 1-én lépett életbe. A peres ügyeken kivüli eljárásra nézve alapul szolgált egyelőre Magyarországon az igazságügyministeriumnak 1852. december 17-kén kibocsátott rendelete, Erdélyben pedig az 1853. június 15-dikí igazságügyministeri rendelet, mig később az egész birodalomra kihatólag a peres ügyeken kivüli eljárás az 1854. aug. 9-ki cs. nyiltparancs által szabályoztatott. Ugyancsak rendeletek által szabályoztatott a hazai betáblázási könyveinknek további rendelkezésig leendő vezetése, mig az igazságügyminisíerinmnak 1855. december 15-ről kelt rendeletével . a telekkönyvi intézménynek alapja Magyarországon megvettetett, és több rendbeli pótintézkedések által tovább fejlesztetett. Továbbá az 1858. febr. 7-röl kibocsátott cs. nyiltparancs által az 1855. május 21-ki közjegyzői rendtartás hazánkban is életbeléptottetett, az igazságügyi és kereskedelmi ministereknek 1859. június 15-röl kiadott rendeletével pedig hazánkra is kiterjesztetett az 1859. május 18-ki hirhedt kiegyezkedési eljárás. Ezen a polgári törvénykezésre vonatkozó rendeletek, illetőleg cs. nyiltparancsok, az idő folytán későbbi rendeletek által még módosíttattak, javíttattak s ezen későbbi rendeletekkel együtt a polgári törvénykezés alapját képezték. • VII. Ámde ily viszonyok között megelégedést, haladást és megszilárdulást eredményezni lehetetlenség volt, és igy különösen