Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

I. Bevezetés

8 BEVEZETÉS. kalmazásba vétetvén, az erdélyi törvénykezési eljárás egyik alapjául tekintetett. Nem kevésbbé fontosak különösen a tiszta adósságokra (debita üquida) vonatkozólag az „articuli provisionales", melyek alatt az 1791-beli azon törvényczikkek értendők, melyeket I. Ferencz csakis „modo provisorio" erősített volt meg, és az „articuli diaetales non confirmati ex praxi" az 1811-ik évből és a későbbi országgyűlési végzemények, úgyszintén a kir. tábla, a kir. főkormányszék és a kir. udvari cancellária döntvényei, és a törvényszéki gyakorlat. Az erdélyi szász törvényhatóságok területére vonatkozólag végül az 1583. febr. hó 18-kán fejedelmi megerősítést nyert azon helyhatósági, szabály gyűjtemény említendő, mely „Statuta Jurium Municipalium Saxonum in Transsilvania'^ czim alatt, ugy a polgári magánjog, mint a büntetőjog és törvénykezési eljárás tekintetében a szász törvényhatóságok területén a logújabb időkig a legfontosabb kútforrás gyanánt szolgált. VI. Az 1848- és 1849-ki gyászos események folytán az Ősi alkotmány eltöröltetvén, a nemzet törvényhozási jogától megfosztatott, hazai törvényeink hatályon kívül helyeztettek, s a törvénykezés ugy, mint maga az anyagi jog .császári nyíltparancsok és igazságügyministeri rendeletek által szabályoztatott. Magyarország öt főtörvényszéki kerületre osztatván, az elkülönített szerb vajdaság részére Temesvártt, Erdély részére pedig Nagy-Szebenben külön fötör vény székek állíttattak, melyek területén az első folyamodásu bíráskodást megyei (kerületi) törvényszékek és szolgabiróságok (járásbíróságok) gyakorolták, a legfelsőbb bíráskodási jog pedig a Bécsben székelő legfelsőbb tör-, vényszékre ruháztatott. Már 1850. január 25-én kelt császári nyiltparancs folytán az egész országra kiterjedő hatályossággal, 1850. május 1-töl kezdve hatályba lépett a német általános váltórendszabály; ezt követte az ideiglenes polgári perrendtartás, mely az igazságügyministeriumnak 1852. május 3-án kelt rendeleténél fogva 1852. november 1-én Erdélyben, és ugyanazon ministeriumnak 1852. september 16-ról kelt rendelete folytán 1853. január 1-én Magyarországon életbelépett. Magyarországon az 1852. november 29-ki, Erdélyben pedig az 1853. május 29-ki ősiségi nyiltparancs által a fekvő javakhoz való tulajdonjog szerzését és gyakorlását, ezen javak