Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

Ín. FEJ. BIB. ILLETŐSÉG. * 99 Megjegyzendő még, hogy az illetőség meghatározásánál csak azon rendes lakhely lehet irányadó, melylyel az alperes a kereset beadása idejekor birt. Lényegesen különbözik a lakástól a szállás, mely utóbbi alatt azon helyet értjük, hol valaki csak valamely múló czél elérése végett tartózkodik. Midőn a rendes lakhely és^ tartózkodási hely vagy szállás különbözők, az illetőség meghatározásánál rendszerint az előbbeni határoz, a szállás vagy tartózkodás csak akkor levén irányadó, midőn az alperesnek vagy nincsen rendes lakhelye, vagy pedig ez utóbbi ismeretlen. Kendszerint minden embernek van a fennebbi értelemben vett lakhelye, kivéve a csavargókat, kik egyáltalában nem akarnak rendes lakhelyet megalapítani, és oly személyzet, kik korábbi lakhelyökkel felhagyva, újat még nem alapitottak. Az ily személyekre nézve a találás helye (fórum arresti) s végső esetben a származás helye (f. originis) határozza meg a birói illetőséget. Habár továbbá minden embernek rendszerint csak egy rendes lakhelye van, mégis megtörténhetik kivételképpen, hogy valakinek két vagy több helyen is van háztartása és ügyvezetése, s felváltva mindegyik helyen tartózkodik,1) ily esetben a p. t. r. 31. §. szerint felperesnek választási jog engedtetik. A p. t. r. 30. §. azon rendelkezésében, hogy személyes keresetekben a birói illetőséget, a mennyiben a kötelezettség teljesitésére bizony os hely kikötve nincs, rendszerint az alperes rendes lakhelye vagy állandó szállása szabályozza; továbbá a 31. §-nak e kifejezésében: „tártó zkoddik", a gyakorlatban eltérő magyarázatokra vezető határozatlanság foglaltatik, különösen pedig oly értelmezésre is nyújtott okot, mintha ott, a hol a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely ki van kötve, alperes a rendes személy illetőség előtt megperelhető nem volna, holott ez a törvény szellemét tekintve, nem áll, mintholy ily esetben felperesnek szabad választási, joga volna, akár az alperes személyi illetőségénél, akár a kötelezettség teljesítése helyén perelni.2) ') Tartózkodási helynek a fennebb! §, értelmiben nem tekinthető" az, hol valaki csak nappal, habAr foglalkozása következtében egész napon át is tartózkodik. (Sem.-széki hat. 18fi9. aug. 14 röl 710. sz. a.) a) A semmitöszék által a m. polg. tönk. rendtartásra vonatkozó gyakorlati észrevételek kidolgozásával megbízott bizottmány nmukála'a >-zer'nt a fennebbi 30. és 31. §§-ra vonatkozólag következő szövegezés javasoltatott: „Személyes keresetekben a birói illetőséget rendszerint az alpe* 7*