Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

7ű sek, mint az evangélikusok, a király tehát reájok mit sem parancsolhat. 6. ) Birtokon kívüli íö'lebbezést az országgyűlésre ez esetben az 1647-ki 14-ik tcz. erejénél fogva meg kell ugyan engedni : de sükerülvén a kiegyenlítés, fölebbezésnek (transmissio) többé helye nincs. 7. ) Az evangélikusok két úton, törvényekén és diplomákén akarnak járni, a mi nem lehet. 8. ) A linczi diploma után 1647. J649. és 1655-ki törvények lőnek megalkotva, így a diplomától elálltak az evangélikusok. 9. ) Azt, mely helyeken történtek sérelmek, be kell bizonyítani, mi ezúttal lehetetlen. Mindebből azon következtetés lőn lehozva, hogy az evangélikusok a törvény értelmében járjanak el s ekkor ugy a nádor, mint a király törvényes hatalommal lépnek föl a makacsok ellen. Ezek ellenében Szuhay és társai vitatták, az evangélikusok sérelmeit a jelen országgyűlésen kell megorvosolni, mert 1. ) Azt a linczi békekötés 4-ik pontja világosan rendeliHozattak ugyan a következett országgyűlésen törvények, ezek azonban a diplomákkal nem ellenkeznek, mit Leopoldnak a legközelebbi országgyűlés törvényei közé iktatott diplomája is igazol. Ha a törvény és diploma, melyek testvéri viszonyban kell hogy álljanak egymáshoz, ellentétbe állíttatnak egymással, ugy a törvény megsemmisíti a diplomát és megfordítva. A törvény nem a diplomából, mint valami kútfőből, ered; a törvény pedig diploma nélkül roskatag volna, mint épület alap nélkül. 2. ) Ugyanazon diplomának 4-ik pontja a sérelmek megorvoslására két módot szab meg, vagya felek barátságos kiegyezkedését, vagy a fejedelem kir. hatalmát, melylyel szabad is élnie, miként ez 1647-ben a zavarokban elfoglalt, de visszaadott templomokkal meg is történt. 3. ) Itt a nemesi kiváltságnak helye nincs, mert valamint a r. katholikusok sérelmeinek megorvoslása végett nem kívántatik az evangélikusok megidéztetése, ugy nem kívántatik megfordítva sem. . 4. ) Az evangélikusok ugy a megyékben, mint mellesleg fölmerülő akadályok miatt törvény útjára nem léphetnek, A r.