Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

97 — hogy azokat még bővebben megvilágosítsák és kérelmük igazságosságát igazolják, kijelentik, hogy sem ők, sem küldőik nem makacskodnak, mert a követek mindjárt az országgyűlés elejére megjelentek, azóta ott vannak, igazságtalanságot nem kívánnak, hanem a diplomák ereje, utasításaik és szokássá vált gyakorlat szerint járnak el s e miatt az idézett, egészen más okokból alkotott törvények nem hogy ellenök és küldőik ellen harczolnának, hanem úgy a szabadsággal, mint az 1504-ki 1. tezikkben megszabott s azóta szokás által szentesített módozattal s más, későbbi törvények- és kir. diplomákkal merőben ellenkezni látszanak. S ámbár az ország lakosai négy rendre oszolvák, e négy rend mindazáltal bevett szokás és köztörvények szerint csak két, t. i. r. kath. és ev. rendre van osztva s e miatt nincs köztök sem több, sem kevesebb, a mennyiben úgy a nádor, mint a koronaőrök választásakor egyenlő számú személyek jelöltetnek ki közülök, de nincs is joga valamely rendnek a másiknak beleegyezte és akarata nélkül magát valaminek teljesítésére leköteleznie, mind a kettőnek egyazon szabadsága és kiváltsága levén. Kérik azután a királyt, hogy sérelmeiket, diplómája értelmében, még az országgyűlés folyama alatt teljesen orvosolja meg, a közbéke báborgatóit s esküvel megerősített kir. diplomák megsértőit, mint az ország és korona ellen támadókat, szigorúan fenyítse meg, emígy pedig híveinek békét, az országnak nyugalmat szerezzen, a követeket a közügyek tárgyalására serényebbekké tegye, küldőiket az országgyűlési ügyek szerencsés eredményével örvendeztesse meg, különben el vannak a folyamodók határozva (utasításaik sem engedvén másként tenniek), hogy könnyhullatással mindaddig a király lábaihoz borulva maradnak, míg őket Jákób pátriárka- s a kánaáni nőként meg nem hallgatja, megáldja és számtalan szenvedésüket óhajtott válaszával megorvosolja. E kérelem pártolása végett a nádort, Rottalt, Zrínyi Miklóst, Pálfíy Miklóst és Batthyányi Kristófot megkérve, magát a folyamodványt, kihallgatást Kollonicz eszközölvén ki, Berényi György szónoklatával Szelényi János, Farkas László, Nyáry Lajos, Retkes Bálás jul. 7.-kén adták át Leopoldnak, a ki akkor oly halkan felelt, hogy a küldöttek csak egy »fnsc« szócskát és Az lCGJ-ki országgyűlés. 7