Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

- 98 — a szokott »gratia et ciementia nostra caesarea et regia tobis be« nigne propensi manentes«-t értették. Vesselényi jul. 9.-kén akár tömegesen, akár követek által magához hivatta az evangélikusokat. Retkes Bálás, Székely András, Kazinczy Péter s mások küldettek hozzá, kiknek ö panaszkép adá elö, hogy mióta nádorkodik, olyan leczkét a királytól és udvartól nem kapott, mint a minőt Rottal üzent neki, mintha t. i. tanácsai- és ígéreteivel ő szútyongatná a protestánsokat s a miatt a r. katholikusok sem haladhatnak elö. Istenre kérte tehát az evangélikusokat, hogy saját és utódaik javáról és az ügy megkönnyítésének módjáról gondolkodjanak, mert az, hogy másféle kir. választ kapjanak, lehetetetlen. Ö, jóakaratának tanúsítása végett, az udvar, a papság s általában a r. katholikusok tudta s beleegyezte nélkül Bory Mihálylyal uj törvényjavaslatot dolgozott ki, melyet tíz alakban fogalmazott; ezek közül válaszszák az evangélikusok az igényeiknek leginkább megfelelőt, mely azután be fogna czikkelyeztetni, mert mégis jobb, ha milyen olyan, mint ha semmi nemű törvcnynyel térnek küldőikhez vissza. Az általa készített s a követeknek átadott törvényjavaslat ez vala: 1. ) A vallásügyben alkotott törvények épségükben maradjanak. 2. ) A vallásügyben alkotott törvények épségükben maradjanak s mind a két fél szerintük járjon el. 3. ) A vallásügyben az 1649. 10. tcz. megujíttatik s a maga épségében maradjon. 4. ) A vallássérelmek ügyében mind a két fél az arról alkotott törvények szerint járjon el a fölség kegyelmes jóváhagyásával (annuentia).' 5. ) A vallásügyben fölmerülő sérelmekben mind a két fél azonnal a jelen országgyűlés után a fülség kegyelmes jóváhagyásával és az azokról alkotott türvények szerint járjon el. 6. ) A vallásügyben fölmerülő sérelmekben mind a két fél azonnal a jelen országgyűlés után a fülség jóváhagyásával és az azokról alkotott türvények szerint járjon és járhasson el. 7. ) A vallásügyben fölmerülő sérelmekben mind a két fél-