Eötvös József: Reform (1868)

— 79 — 1841-ben nem tűrhetvén az adózónép szerfölötti terhéltetéseit, e szomorú állapot okainak megvizsgálására küldöttséget rendelt ki; e küldöttség munkálatában mindent fölfedezett: a rovatos összeirás hibásságát, azt, hogy sok egyén, sőt az adózók némely osztályai szerfölött keveset adóznak, hogy az adó behajtása iránt czélszerü szabályok nélkülöztetnek stb, stb; de az, hogy az egész teher csak az adózónép vállain fekszik, hogy az egész nemesség adómentességi kiváltsággal bir, elkerülte figyelmét. Természetjog szempontjából ngy hiszem, a nemesség adómentességét talán nem fogja senki védelmezni, ha csak valaki a XlX-ik század közepén természetesnek nem találja azon állapotot, mely szerint egy 4285 • mértföldre terjedő ország (enynyi Fényes szerint hazánk kiterjedése a végvidékek nélkül) szükségeinek födözésére csak kiterjedésének alig egy negyedét, azaz 1000 Q mértföldnél nem sokkal nagyobb tért használhat. E fentebbi állítás pedig még oly józan sem volna, mint ha valaki azt állitaná, hogy a 11,532 • mértföldre terjedő német szövetség mindennemű szükségei Poroszországnak 3348 Q mértföldre terjedő német tartományai által födöztessenek; s hogy ez annyival sikeresebben történhessék, e 3348 •mértföldnyi birtok, még az egész szövetség 35,000,000 nem nemes lakosainak majdnem egyedüli élelem kutforrásaul rendeltessék, sőt még nagyobb könnyítés okául kilenczed s tizednek is vettessék alá. Nem hiszem, hogy találkoznék Németországban valaki, a statustudományok hires restauratorát Haliért s Leot sem véve ki, ki ezen állapotot természetesnek tartaná. — Engedjék meg olvasóim ez összehasonlítást: Valamint az iró, ha munkáját fordítva látja, sok előbb nem gyanított hibákra figyelmeztetik : ugy megszokott állapotainknak más népekre való alkalmazása talán nem egészen haszonnélküli. Talán czélszerü volna, ha most az egyházi jogra fordítanám figyelmemet ? Adómentességünk védetik olyak által is, kik előtt e jog szükségkép nagy tekintetben áll; s ha már a vallás nálunk annyi politicai vitatkozások tárgyává tétetett, miért ne hivatkoznánk rá azon milliók érdekében, kiket a kereszténység hihetőkép nem azért hirdet isten előtt egyenlőknek, hogy e földön annyira egyenetlen terhek alatt görnyedjenek. Szívesen elfogadnám a vitát e téren is; jelenleg elég