Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Gróf Dessewffy József

62 GRÓF DESSEWFFY JÓZSEF. s így miután családja s barátai kérésére újra köz hivatalra ajánlkozván, szolgálata nem kívántatott, ismét falusi magányában látjuk őt, melynek csöndes örömeit apjától rámaradt házi gondok zavarták ugyan, de a nélkül hogy irodalmi munkásságát akadályoztatták volna. A kit azonban egykor gond nélkül élvezett örömei vissza nem tartóztattak attól, hogy a haza első szavára fegyvert ne ragadjon, azt házi gondjai, s a feladat, melyet magának kitűzött, hogy ősi vagyonát helyreállítja, szinte nem tarthaták vissza a mezőtől, melyen hazája szolgálatát kívánta; s 1802-től fogva 1830-ig azon kevesek közt találjuk őt, kik a törvényhozás és a megye körében nemzetünk jogai s hazánk függetlensége mellett küzdöttek s kiknek az ősökről ránk maradt szabadság és nemzetiségünk fentartását köszönhetjük. Házi boldogsága, melyet 1806 óta páratlan jellemű nejének karjai között élvezett, csak neveié hazafiúi buzgóságát, s négy gyermekének látása csak egy -mindig megújult intés vala, hogy nekik dús vagyon helyett egy szép nevét s élete példáját hagyja oly örökségül, melyet a sors csapásai elrabolni nem képesek. A férfiú, élete teljes erejében s az agg, midőn őszülő fürtökkel már sírjához közelgett, egyenlőn küzdött e magas czéljáért, ellankadva testében, de nem a buzgóságban, melylyel e pályára lépett. Nincs helyén, hogy törvényhozásunk ujabb történetén átfutva csak röviden is elsoroljam a lépéseket, melyekkel alkotmányos kifejlődésünk felé e században haladtunk; hogy elmondjam a veszélyeket, melyek szabadságunkat fenyegeték, a küzdelmeket, melyeknek fönmaradásunkat köszönjük. De kik ezeket ismerik, tanúságot tehetnek, miként azok között,