Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)
Emlékbeszédek: Gróf Dessewffy József
54 GRÓF DESSEWFFY JÓZSEF. Ezen okok magyarázzák hazánknak különös helyzetét a XVIII. század vége felé, de mi a század utolsó éveiben hazai mozgalmainkat előidézte s azoknak jellemét elhatározá, az József császár eljárásában kereshető. Az általános ujitási vágy, mely a század közepe felé, Portugáltól Dániáig, Európa csaknem minden országait megragadd s fejedelmek s államférfiak által az absolutismus érdekében használtatott fel, nem hagyhatá érintetlenül Józsefet, a jóakaratú osztrák fejedelmet sem s ha akkor midőn más kormányok elfeledve, hogy azt, minek semmi határai nincsenek, védelmezni nem lehet, saját korlátlanságok érdekében, a nemesi s egyházi rend kiváltságai ellen felléptek, ő is azon egyetlen alkotmány megsemmisítését tűzte ki czéljául, melyet birodalmában talált, s oly korban, midőn a nemzetiségek, fejedelmek s philosophok által egyaránt ostronioltattak, azon nemzetiségnek, mely hazánkat többi tartományaitól elkülönzé, hadat izent: az igazságos jövő ebben csak a császár helyzetének természetes következményeit láthatja — — Nemzetiségünk rég nem mutatta életének jeleit. A magyar nyelv a nép körébe vonulva, magyarok által minden országos dolgok vitelére alkalmatlannak nyilvánittatott, ő, az idegen, miként tisztelheté azt? Az alkotmány csak néhány százezernek kiváltsága vala, miért ragaszkodnék ő ahhoz, mi nemes czéljának, a mint gondolá, útjában állt, s a nemzetnek ugy is csak a szabadság nevét tartotta föl? — De hála a Mindenhatónak! ő csalódott, midőn nemzetiségünket halottnak gondolá: csalódott, midőn azt hivé, hogy ott, hol századokig alkotmányos élet létezett s a szabadság neve a nép szájában forog, az alkotmány változása a korlátlan hatalom érdekében történhetik, s hosszú törekvései nagy, de
