Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Gróf Dessewffy József

GRÓF DESSEWFFY JÓZSEF. 55 egészen ellenkező eredményeket idéztek elő, mint melyeket czélzottak. A diák nyelv ledöntött uralma felett föltámadt a magyar s az egyenlőség tanai, melyek a trónról hirdettettek, viszhangra találtak millió kebelben, de az egyenlőség utáni vágygyal a szabadság emléke emelkedett és a nép nem látta át, hogy az uj kor eszméi, melyeknek létesítését a császár megkisérté, kevésbbé üdvösek, ha azoknak létesítését maga a nemzet tűzi ki magának feladásául. Valamint a szándék nemes, valamint a tettek merészek valának, melyekkel a császár a magyar alkotmány s nemzetiség ellen föllépett: ugy nemes vala az ellenszenv, férfias az elhatározás, melylyel a nemzet tulajdona mellett föllépett s midőn a császár sírjába szállt: a nemzet, melyet szunyadva talált, ébren állt sajátjának védelmére. Ily viszonyok között foglalá el II. Leopold a magyar királyi széket, ily viszonyok alatt nyílt meg az 1790-ki országgyűlés, s a nemzet soha szebb reményekkel nem nézett a jövőbe. A királyi széken a századnak egyik legkitűnőbb s bizonyára legmíveltebb fejedelme, a hazában oly nép, mely büszkén emlékezve egykori nagyságára, a szabadságnak becsét most anynyival inkább érezé, mert alkotmánya megtámadtatott; s mely között a haladásnak czélját tisztán tahin kevesen láták át, de melynek soraiban alig találkozott, ki a haladásnak szükségét ne érezte, s kinek keble nemes lelkesedésben ne emelkedett volna. E fontos, hazánknak annyit igérő pillanatban lépett Dessewffy József a közéletbe. Hosszasabb valék mint némelyek talán szükségesnek tárták; de oly férfiú életét, ki egész munkásságát hazájának szentelé, hazája kifejlődésének törtenetétől elválasztani nem lehet,