Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Kőrösi Csoma Sándor

28 KÖRÖSI CSOMA SÁNDOH. valaminek, mit csakugyan teljesiteni készül. Barátai erről csak 1815-ben győződtek meg, midőn a göttingai egyetembe lépve, Eichhorn vezetése alatt egész erélylyel a keleti nyelvek tanulására vetette magát, hogy azon eszközöket szerezze meg, melyek nélkül nagy feladását kivinnie nem lehetett. Azon rövid időszak, melyet az egyetemen töltött, — mindöszve harmadfél év — s hires tanítójának tanácsai üdvös s állandó befolyást gyakoroltak Körösi egész életére; főkép az által, mert Eickhorntól hallá, miként a középkori arab Írókban sok található a magyarok ázsiai történeteiről s vándorlásairól, s ezért arra határozta el magát, hogy, mielőtt nehéz feladatához fog, Konstantinápolyban minden arab irót átkutat, s itt fogja keresni az útmutatást, s csak ez oka, miért indult utján keletdél felé s nem inkább kelet-északnak, azon uton, melyen történetíróink szerint apáink jöttek, s melyen, ugy látszik, könnyebben akadhatunk nyomdokaikra. Hogy Körösi mindazon okokat, melyek utjának keletészak felé való folytatását tanácsolák, szint oly jól ismeré, mint bárki más, sőt hogy konstantinápolyi útját csak előkészületnek tekintve, épen ezen irány követése volt szándékában, az világos nem csak azokból, miket Hegedűs, kivel ő 1819-ben már határozattá vált feltételét közié, necrologjában akkori terveiről mond, hanem világos még inkább abból, hogy dicső utazónk, tudva mikép ezen irányban utja nagy szláv tartományokon vezetendi át, — honlétének végső évében, egészen a szláv nyelvek tanulására vetette magát sevégett 1819-ben tavasz kezdetétől őszig hét vagy nyolcz hónapot töltött Zágrábban. Ezen útjában dicső társunkat Kenderesy Mihály kormányszéki tanácsnok segíté, ki neki nemcsak ez