Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Elnöki megnyitó beszédek

288 ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉDEK. művészi és irodalmi érdekeket, melyeknek boldogabb apáink tehetségeiket szentelhették; vajon e társaság, melynek feladata tisztán irodalmi, számithat-e a nemzet pártfogására s nem lesznek-e inkább sokan, kik egy tisztán aesthetikai s irodalmi intézetnek felélesztését oly pillanatban, midőn a nemzet legfontosabb érdekei forognak kérdésben, ha nem is károsnak, legalább is a nemzetre nézve egészen közönyösnek tartják? Voltak s vannak talán, kik eként vélekednek, — mi máskép vagyunk meggyőződve s ha elkövettünk mindent, hogy azon akadályok elháríthassanak, melyek társaságunk működésének évekig útjában álltak, s ha ezen napot, melyen mint társaság ismét a közönség elébe léphetünk, örömmel üdvözöljük: tettük s teszszük azt nem csak azért, mert a kegyelet, melylyel Kisfaludy emlékének tartozunk, azt kötelességünkké tevé, s mert azt hiszszük, hogy minden nap, melyen e hazában valami, legyen az nagy vagy csekély, romjaiból föltámad, örömnap az egész nemzetre nézve; de teszszük azért: mert ugy vagyunk meggyőződve, hogy az aesthetikai s tisztán irodalmi érdekeken kivül vannak nagyobb s általánosabb fontosságú érdekek is, melyek a Kisfaludy-társaság új működését kívánatossá, sőt szükségessé teszik. Vannak sokan, kik a kort, melyben élünk, prózainak nevezik. Nem osztozom e nézetben s úgy vagyok meggyőződve, hogy a század, melyben az emberi nem egységének érzete a világot áthatotta, melyben Anglia legfontosabb anyagi érdekeinek feláldozásával fölszabadítá rabszolgáit, s Európában nem találunk nemzetet, mely bizonyos eszmékért minden áldozatra kész ne lenne: e szemrehányást nem érdemli s hogy a