Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Gróf Dessewffy Emil

GRÓF DESSEWFFY EMIL. 247 Ha az utolsó harmincz év történetére tekintünk, azon mozgalom mellett, mely által az ország politikai helyzete megváltozott, nem kevésbbé élénk tevékenységet találunk anyagi érdekeink és szellemi kifejlődésünk körében is. Egyik érdeme Széchenyinek, ki a mozgalomnak ezen irányokban is megkezdője volt, hogy törekvéseinek következéseit másoknál tisztábban fogta fel, s belátá, miként az anyagi és szellemi kifejlődés szükségkép a socialis és politikai viszonyok átalakulását vonja maga után. De mások ezen összeköttetést kevésbbé tisztán fogták fel, s mig egyesek, a nemzet függetlenségéért és alkotmányos szabadságáért buzgólkodva, azon tevékenységnek fontosságát nem látták be, melyet Széchenyi az anyagi érdekek terén kifejtett, s a közönyösséget, melyet egyes politikai napi kérdések iránt mutatott, neki rosz néven vették; addig voltak sokan, kik ámbár nemzetünk jövőjét csak régi aristokratikus szerkezetünk fenntartása által vélték biztosithatni, mégis élénk részt vettek minden újításban, melyet Széchenyi az anyagi érdekek mezején megkisértett. E téren senki nem tagadta az általa kijelölt bajoknak létezését, kevesen voltak, kik nem ismerték volna el, hogy azoknak orvoslása legalább részben magunktól függ, s azok is, kiknél hazafiúi elkeseredésében mondott szavai, hogy „mindenben hátra vagyunk", heves ellenmondásra találtak, örömmel csatlakoztak a bátor újítóhoz. Széchenyi fellépésének sehol nem volt közvetlenebb és általánosabb eredménye, mint épen e téren, s ez az, melyen Dessewffy Emilt is életének első szakában működni látjuk.