Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)
Emlékbeszédek: Reguly Antal
190 REGULY ANTAL. melyekre a kereszténység" eddig csak kevés hatást gyakorolt, szellemi kifejlődésükben s állapotukban egy ezred óta alig változhattak, ezeknek teljes megismerése nem egy szövétnek-e, melynek világánál őseink szellemi kifejlődéséről, a honfoglalás korszakában, némi biztossággal Ítélhetünk? mi nemcsak egész polgárisodásunk történetére új világot vet, de mi által e történet általános emberi szempontból is fontossá válik. Azon nemzetek, melyek a semi vagy indo-germán családhoz tartoznak, valamennyien a míveltség különböző, de már magasabb fokain állnak; Amerika s Afrika ős lakóit csak ős míveletlen állapotjukban ismerjük, de az ural-altaji, vagy csak szorosabban véve is a finn családhoz tartozó népek a míveltség s polgárisodás legkülönbözőbb fokait foglalják el. — Mig e nagy törzsnek egyes ágai még jelenleg is halászatból s vadászatból élnek, s az Urálon, mint pásztor népek barangolnak körűi, addig mások mint szántóvetők mi vélik földjeiket, s mint városok lakói a polgárisodás magasabb fokára emelkedtek. — A természeti állapot tökéletes korlátlanságától, minő csak Amerika vad népei között létezik, a korlátlan uralomig, mely az orosz birodalom különböző népeit összetartja, sőt az alkotmányos szabadságig, melyet a magyar nép akkor mikor Reguly utazott, még élvezett, a míveltség minden fokait, a polgári szerkezet legkülönbözőbb formáit találjuk itt azon egy népfajnál. — Mi másoknál ezredek alatt fejlődött, mit a semi vagy indo-germán népeknél keresnünk kell, az itt egyszerre, nem tudományos kutatások bizonytalan világánál, hanem valóságban áll előttünk, s nem ez-e az egydüli kulcs, melynek segedelmével az egész emberi nem kifejlődésének nagy titkához juthatunk?
