Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Reguly Antal

REGÜLY ANTAL. 189 is egészen más szellemi irányúnak kellene lenni, hő lelkesedéssel beszéli el őseinek hős tetteit, megénekelve bajnokait, kik részint mint istenek külső ellenségek, úgymint szirjénekkel és szamojédokkal, részint mint fejedelmek testvéreikkel és szomszédaikkal küzdöttek." S ezen meggyőződéssel mennyi új s nagyszerű kilátás nyilt tudományos vizsgálódásainak, épen azon téren, mely előtte legtöbb érdekkel birt. „Eddig — mint Reguly egyik, még Pétervárról irt levelében megjegyzi — keveset gondolkodtunk arról, mily különböző szláv, byzanti, olasz stb. míveltség magvai azok, melyek jelen magyar míveltségünket és socialis formáinkat előhozták, de melyek azon elemek s azon szülőföld,- melyből ezen vidéki vetőmagok mostani gyümölcsös formáikra fejlődtek, s mi tehát a valódi eredeti magyar, arról eddig csak nem is álmodozhattunk, mivel tudományos állásunk szerint az mind fogalmunk felett volt", s vajon ha a magyar s finn népek fajbeli rokonsága, ha közös eredetük minden kétségen felül helyeztetett, nem birjuk-e akkor mind ezen eddig látkörünkön kivül helyezett ismereteknek biztos kulcsát? Reguly nézete szerint a nyelv a nép szellemi kifejlődésének hiv tükre. Valamint az egyes nyelv szókincse a nép ismereteinek körét jelöli ki, s a legnagyobb biztossággal mondhatjuk, hogy azon tárgy vagy fogalom, melyre valamely nyelvben szó találtatik akkor, midőn az használtatott, már a nép ismeretköréhez tartozott: úgy a nyelv grammatikája a nép észjárását mutatja fel, s ki valamely nyelv kifejlődésének történetét ismeri, tökéletesen ismeri a nép szellemi kifejlődését is, mely azzal él. Minthogy pedig a vogul s a távol északon lakó azon finn törzsek,