Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Reguly Antal

REGULY ANTAL. 183 tatja, az egyes népek myteológiáját s egykori, a mostaniaktól egészen különböző lielyzetöket — nem mondom, tisztába hozza — ele azoknak felderítésére az első lépéseket tegye, az csak épen azon sokoldalúság, azon speculativ általánosságok után törekvő irány által volt lehetséges, mely Reguly szellemét jellemzé, s nem engedte, hogy tanulmányai a tudomány bármily ágában kimerítők legyenek. Sőt tagadhatlan, hogy még azon sanyarú s látszólag reménytelen körülmények is, melyek között utazását megkezdé, annak végeredményeire csak kedvező hatást gyakoroltak. Reguly meggyőződése szerint a nyelvrokonság egy maga, bármennyire haladjunk annak ismeretében, a népek rokonságát még nem bizonyítja be. Epen mert a nyelv a népek szellemi kifejlődésének közvetlen befolyása alatt áll, mert benne, mint a tengerpart homokján, minden lépés nyomot hágv; azért nincs serami mozgékonyabb s csak azon változásokat kell tekintenünk, melyek Európa művelt országaiban, úgyszólván, szemünk előtt a nép által használt nyelvre nézve történtek, hogy meggyőződjünk , miként a nyelvrokonság a faj rokonságot legfeljebb gyaníttatja, de nem bizonyitja be. Miután Németországban oly tartományok, melyek pár század előtt szlávok által lakattak, most kizárólag németül szólnak, s hazánkban számos példát hozhatunk fel, hogy egész helységek szláv vagy, románból magyarokká, s magyarokból szlávokká váltak: ki vonhatja kétségbe, hogy ez a míveltség alantabb fokán álló népeknél még többször történt, hol az egyes törzs, idegenektől meghódítva, nehézség nélkül felveszi annak nemcsak egyes szavait, de nyelvét, csak egyes sajátságokat tartva meg néha saját