Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Reguly Antal

K.EGULY ANTAL. 173 Mint új ember kelt fel betegágyából; testileg, mert hosszú, haláláig tartott betegeskedése tulajdonkép e percztől kezdődik, lelkileg, mert azon meggyőződés, hogy a mit tesz, azt hazájáért teszi s vele bizodalma önmagához s a jövőben elveszett. Mindjárt felüdülése után érkezett a hír, hogy akadémiánk, mely eddigi tanulmányairól beküldött jelentését méltánylással fogadta, az egész úti költség elvállalását határozta ugyan el; de jeleideg a pénztár állapotja miatt csak 200 fttal és azon Ígérettel segítheti őt, hogy ügyét nádor ő fensége által a királynak ajánlani fogja, s evvel a remény, hogy vállalatát hazai segedelemmel viheti véghez, meg vala semmisítve. Ha csak saját jövőjére gondol, helyzete ez által kedvezőbbé vált. Egy nagy tudományos kérdés megfejtésének akarta szentelni életét, azon kérdésnek, melynek Körösi élt, s mely egy fél század óta csaknem mindazoknak figyelmét magára vonta, kik hazáinkban a nyelvészettel s történelemmel foglalkoztak, s mely nézete szerint a magyar tudományosság első feladásai közé tartozik. Úgy vala meggyőződve, hogy minden nemzetnek állása nem egyedül külső' hatalmától, a mult hadi dicsőségétől s jelen anyagi kifejlődésétől, hanem inkább azon résztől függ, melyet a civilizatio közös munkájában vesz, s a gondolat, hogy nemcsak a tudományért, de hazájáért, nemcsak saját, de nemzete dicsőségeért fárad, szivének jól esett; — —• de most, midőn belátá, hogy vállalatát szüleinek költségén véghez nem viheti, s hogy hazájának segedelmére nem támaszkodlmtik. nem érezhette-e magát felmentve azon kötelezettségektől is, melyeknek személyes jólétét eddig oly szivesen fehíldozá?