Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Reguly Antal

156 KEGULY ANTAL. Nagy küzdelmeken ment keresztül. — A jólét, mely reá honában várt, a társas élet örömei, melyeket senki nálánál élénkebben nem élvezett, szüléi, kikhez szeretettel ragaszkodott, és száz kötelék, mely őt hónához fűzte, visszatartóztaták. De el volt határozva. A finn földön állt, — czéljánál. Mi állhatna ellent feltételének?! De e tiszta öröm nem tartott sokáig, s a lelkesedést, melylyel a finnek földére lépett, csakhamar azon érzés váltotta fel, hogy feladatához előkészülve nincs. Oly népek rokonságának felderitése, melyek egy ezrednél tovább egymástól elszakadva fejlődtek, s melyeket még a monda sem köt össze, a tudomány legmerészebb vállalatjai közé tartozik, s nehézségei csak még nagyobbakká válnak, ha azt a hely szinén kisértjük meg. — A szoba-tudós, ki tisztán az összehasonlító nyelvészet nyomán indul, sokkal könnyebben jut e részben erős meggyőződéshez, mint az utas, ki nem csak a nyelvek rokonságát, de a népek egészen eltérő testi s szellemi tulajdonait látja maga előtt, s kinél az, a mit lát, azzal, a mit hall, sokszor a legmerevebb ellentétben áll. — Mentől nagyobbak e nehézségek Regulyra nézve, ki midőn a tudományos kérdés megfejtéséhez fogott, nemcsak a finn nyelveknek semmi ismeretével nem birt, de ez időben még svédül sem tudott s igy az egyetlen eszközt nélkülözé, melyet tanulmányaiban itt használnia kellé. Más hasonló viszonyok alatt lemondott volna feltételéről. Pénzbeli forrásainak csekélysége, szülőinek kérései s azon meggyőződés, melyhez a hely szinén jutott, hogy feladását könnyebben viheti véghez, ha német egyetemen a szükséges philologiai ismereteket megszerezve, ahhoz kellőleg elkészül; — mind-