Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Reguly Antal

REGÜLY ANTAL. 157 annyi erős indoknak látszott, melylyel azt, ha visz­szalép, mások, sőt maga előtt is igazolhatá. De mind ez nem tántoritá meg őt feltételében, s midőn a meg­kezdett pálya folytatására szüleitől segedelmet kért, ho gy arra kellőleg előkészüljön, nem vissza Német­országba, hanem előre Helsingforsba ment, hol meg­győződése szerint, az ott létező egyetemen s tudós társaságnál, a finn nyelvek megtanulására sokkal több s jobb eszközöket találhatott, mint bárhol a világon. Itt főkép a svéd nyelv tanulására forditá figyel­mét, melyet, mint a tudományos s társasági élet egyedüli közlönyét, nem nélkülözhetett, egyszersmind Castrén Mátyástól magán oktatást véve a finn nyel­vekben is. Az elsőben fényes siker koszorúzta fá­radozásait, s két hónap elég vala, hogy a svéd nyelvet tökéletesen magáévá tegye, de annál nagyobbak vol­tak a nehézségek, melyekkel feladatának másik részé­ben találkozott. Mint egy levélből látjuk, melyet Gottlund Ká­roly helsingforsi tanár Baer titkos tanácsoshoz in­tézett, s mely másolatban Reguly irományai között találtatik, Castrén oktatásait theoreticus szabályok magyarázatával kezdé meg, melyeknek felfogására Reguly, ki a nyelvvel eddig tudományosan nem foglalkozott, előkészülve nem vala, s ezért a nagyér­demű finn tudósnak tanitása őt nemcsak nem segité elő tanulmányaiban, sőt káros hatást gyakorolt tár­sadalmi állására is. Reguly, mint tudományos útazó mutatá magát be Helsingforsban, s mint ilyen kitűnő fogadtatásban ré­szesült; azon hir, mely Castrén által terjedt, hogy a fiatal idegen, ki állítólag- a finn s magyar nyelvek rokonságát kutatja, nem csak nem philolog, sőt a

Next

/
Thumbnails
Contents