Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Reguly Antal

154 HEGULY ANTAL. akkor uralkodó irány, mely nemzeti öntudatunk emelésére oly üdvös és tudományos haladásunkra anynyira káros volt, tanulmányaira semmi befolyást nem gyakorolt. Míveltsége inkább általánosan európai, mint magyar volt, s ha a tudományok körében, hol még határozott szakot nem választott magának, legtöbb hajlamot a történelemhez érzett, ennek inkább philosophiai oldala, mint magyar ős történetünk, vonta magára ügyeimét. Még azon levélből is, melyet midőn iskoláit bevégezve, a külföldre utazott, szüléihez Hamburgból irt, világosan kitűnik, hogy a vágy, mely őt északra vezeté, csak az északi népek regényes mythologiája s azon érdek által ébresztetett szivében, melylyel a svéd nép történetét tanulmányozta, A magyar nemzet eredetének kérdése ekkor sem gyakorolt még befolyást határozataira. Eletének iránya felett a véletlen határozott, mely őt a stockholmi könyvtárban Arvidson finn tudóssal összehozá, ki őt a magyar s finn nyelvek között létező rokonságra emlékeztetvén, benne azon gondolatot ébreszté, hogy miután a magyar nép eredetének kérdése csak az észak népei s nyelveinek tanulmányozása által fejtethetik meg, ezt tűzze ki élete czéljáúl. E férfiúnak ösmeretsége, kivel mint a stockholmi könyvtár őrével az e városban töltött hónap alatt szüntelen érintkezésben maradt, s a közlések, melyeket tőle, ki politikai okokból hazájából száműzetve, azt kettős lelkesedéssel szerette, a finn nép jelen állapotjáról nyert, érlelték e gondolatot feltétellé, ezek birták őt arra, hogy minden egyébb terveivel felhagyva, Stockholmból egyenesen Abóba, Finnland fővárosába utazzék, azon erős szándékkal, hogy hazájába