Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Kazinczy Ferencz

KAZINCZY FERENCZ. 93 is, melyeknek jótékonysága kétségbevonhatatlan, csak negativ természetnek lennének. Sok előítéletet szüntetett meg, sok igazságtalanságnak vetett véget, sok bilincseket tört le, de a nélkül, hogy az előitéletek helyébe a jognak uralmát állítani, s azokat, a kiknek bilincseit leveré, valóban szabadokká tenni tudta volna; s ha az árt tekintjük, melyen e jótétemények vásároltattak, ha eszünkbe jut, a terhes lánczokkal együtt mennyi szent kötelék szakíttatott ketté: valóban nincs ok bámulnunk, ha sokan e században csak azon fényes, de az emberiségre gyászos korszaknak ismétlését látják, melyben az ó világ vallása szinte gúny tárgyává vált, régi intézvényei szinte felforgattattak, s a régi erkölcsök helyébe csak anyagi élvezetek után sóvárgó kosmopolitismus lépett: hogy miután a kiváltságok romjain a szabadságnak s egyenló'ségnek diadala egy pillanatra kikiáltatott, a felvilágosodására büszke ivadék, a nagy Caesar bámulatos tettei és a művészetet s felvilágosodást pártoló békés utódának még bámulatosabb ügyessége által egy ezredévi szolgaságra, s mihez a szolgaság mindig vezet, egy ezredévi barbárságra, készíttessék eló'. De ha a XVlII-dik század felületesen tekintve, a kétely s tagadás századának látszik is, mely közvetlenül csak általános bizonytalansághoz s az anyagi erőszaknak a jog feletti uralmához vezetett: ha mélyebben tekintünk, azon meggyőződéshez jutunk, hogy e korszak positiv eredményekkel is birt, s a romok felett, melyeket okozott, egy új, nagyszerű kifejlődésnek alapját rakta le; hasonló a fergeteghez, mely mialatt az erdőn rombolva áttör, észrevétlenül egy új virúlásnak magvait hinti el, s a pusztítás