Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 6. szám - A Vegyes Döntőbíróságok ítélkezése a trianoni szerződés 239. cikk b) 2. pontja (versaillesi szerződés 304. cikk b) 2. p.) körüli hatásköri vitakérdésekben. 1. r.

45 mással szemben. Szószerinti „Az a) pont értelmében felállított vegyes döntőbíróságok a III., IV., V. és VII. címek rendelkezései szerint hatáskörükbe utalt vitás kérdésekben Ítélnek. — Ezenfelül vegyes döntőbíróság jár el a jelen szerződés életbeléptetése előtt a szövetséges és társult hatalmak állampolgárai és a magyar állampolgárok között kötött szerződésekre vonatkozólag felmerült mindennemű vitás kérdésben, azoknak a kérdéseknek a kivételével, amelyek valamely szövetséges, társult vagy semleges hatalom törvénye értelmében e hatalmak nemzeti bíróságainak hatáskörébe tartoznak. Ilyen esetben a vitás kérdést a vegyes döntőbíróság kizárásával az illető nemzeti bíróság dönti el. A szövetséges és társult hatalom érdekelt állampolgárának joga van az ügyet a vegyes döntőbíróság elé vinni, feltéve, hogy a saját hazája törvénye ezt nem tiltja." Ennek a szerződési cikknek (mint a bsz. számos más szerződési cikkelyének is) jogásziatlan szövegezése, — amely az eredeti szövegben époly kevéssé szabatos mint a fordításban —• nagyon sok jogvitára adott már okot úgyszólván valamennyi döntőbíróság előtt.* Az idevágó jogviták különösen három kontroversia körül mozognak. Az egyik kontroversia abból keletkezett, hogy a fentidézett szöveg az antant államok belföldi bíróságai és a vegyes döntőbíróságok között konkurráló hatáskört tesz lehetővé. Ebből a hatásköri konkurrenciából merült fel vitakérdés „Europáische Petroleum Union c/a Soc. an. pour la vente du pétrole" perben a belga-német Vdbsg. előtt.** Analóg jogvita: Kirschbaum c/a Goldstein ügyben (Rec. IV. évf., 855. old.) a román-német Vdbsg. előtt. A második kontroversia azáltal adódott, hogy konkurrencia lehetséges a Vegyes döntőbíróság hatásköre és a legyőzött állam belföldi bíróságának hatásköre között: helyesebben, azáltal, hogy a győztes állam honosa, a bsz. hatálybalépése után a Vdbsg. kikerülésével a legyőzött állam illetékes belföldi bírósága elé viheti a pert. A kontroversia abból támadt, hogy ezen ténye által a vegyes döntőbíróság előtti kereshetősége konsummálva van-e1? Ez a kontroversia felmerült Wildermann c/a Traun ügyben (Rec. IV. évf., 852.) és Kirschen c/a Sobotka ügyben (Rec. IV. évf., 858.); mindkettő a román-német Vdbsg. előtt. A harmadik kontroversia azon kérdés körül támadt, hogy mely időpontban kellett a vitás szerződés ügyletkötő feleinek * Felemlitést érdemel, hogy maguk a vegyes döntőbírósági ítéletek is panaszkodnak a békeszerződések jogásziatlan szövegezése miatt. így Loy et Márkus c/a Deutsch-Ostafrikanische Bank ügyében a cseh-német Vdbsg: „La prudence, commandite par la rédaction souvent peu vrécise du texte francais esr ici de rigueur...': (Recueil III. évf. 1005 old.). ** Ez az eset ismertetve Kráhl: „A francia-magyar és a belgamagyar Vegyes Döntőbíróság" 74 old.