Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 6. szám

42 A vdb. szerint a peres követelés a hivatkozott cikk által körülhatárolt fogalomkörbe esik, vagyis olyan kölcsönből keletkezett, amely sem Ausztriának, sem Magyarországnak nem volt különálló tartozása, hanem közös tartozás volt, amelyet .,a volt Osztrák-Magyar Monarchia kormánya bocsátott ki vagy vett át." A következő kérdés az, vájjon a 28-652% arányszámra alkalmazható-e a fenti pontnak a Magyarországot terhelő kamatokról szóló része. A vdb. megállapítja, hogy Magyarország, mint önálló állam felelős folytatólagosan a háború kitörésétől kezdve összes közadósságaiért. Ebből következik, hogy — míg a Bsz. hatályba nem lépett, — ha a Bsz. másként nem rendelkezik, Magyarország felelőssége ezen kötvény tekintetében folytatólagosnak veendő. Hivatkozik a vdb. a St. Germain-en-Laye-i Bsz. 203. cikkére is, mely analóg rendelkezéseket tartalmaz Ausztriára. Alperesnek a Bsz. 186. cikk 2. pontjára való hivatkozásával is foglalkozik az indokolás és kimondja, hogy az ott lefektetett és az Utódállamok közti aránylagos felosztásra vonatkozó elvek csak a Bsz. életbelépése utáni időre vonatkoznak! Ezen időpont előtt csak a Magyarország és Ausztria közötti elosztási arány mérvadó. A vdb. szerint a perelt kamatok a 231. cikk 4. pont 2. bekezdés alá tartoznak, tehát olyan adósságot képeznek, 'amelyért Magyarország csak a IX. Rész és a Jóvátételi Bizottság döntései szerint felelős. Hangsúlyozza azonban a vdb., hogy a jelen esetben ugyan Magyarország kötelezettsége ezen adósság tekintetében valóban fennáll, a jelen Ítéletben kifejtett indokok alapján, azonban a Bsz. alkalmazóit cikkeinek szövege nem teljesen mentes a kétértelműségtől. (Angol-magyar vdb. J. H. Gosschalk c/a Magyar kormány. 1925 március 3. H. 30. szám. Recueil, V. kötet, 53. oldal.) 14. I. A készfizető kezes és az üzletátvevő, .mint járulékos kötelezettek, a trianoni szerz. 231. cikke alapján nem vonhatók felelősségre, ha a főadós kötelezettsége a trianoni Bsz. életbelépte előtt megszűnt. II. A csehszlovák honossá vált főadós részéről a tartozásnak koronaösszegben történt birói letétbehelyezése a főadós tartozását megszüntette. (Bsz. 231. cikk.) Az alábbi esetben a főadós a trianoni szerződés alapján cseh-szlovák állampolgár lett és a háború előtt felvett kölcsönből eredő koronatartozását 1921 január 10-én (névértékben) birói letétbe helyezte, a bíróság pedig a letétet a brit hitelező javára elfogadta. A Vdb. a brit felperes keresetét a íőadós ellen, ennek cseh-szlovák honosságára tekintettel, mint hatáskörébe nem tartozót, elutasította A további kérdés az volt. hogy az a r.-t., amely a főadós bizonyos üzleti értékeit (gyári ingatlanát) átvette üzletátruházás alapján, — a készfizető kezesek pedig e kezesség alapján felelősek-e? A Vdb. — a magyar jogra vonatkozólag előtte lefolytatott bizonyítás alapján — mind az üzletátvevőt mind a készfizető kezest a magyar jog értelmében járulékos adósokul ismerte el, minek folytán ők csak annyiban tekinthetők felelőseknek, amennyiben a főadós tartozása „a trianoni békeszerződés életbeléptekor" (?) még fennállott. Ugyancsak a magyar jog értelmében fizetés hatályával bírónak fogadta el a Vdb. a cseh szlovák főadós részéről teljesített birói letét-